Hogy büntessek?

9.33-as vagyok.Még mindig ugyanaz a véleményem.

Ő is verni fogja a gyerekét,és a gyereke is verni fogja az ő gyerekét...Erőszak erőszakot szül.

Max nem fog magának társat találni,mert lehet,hogy a másik szülő nem verekedéspárti.Ha páromat így nevelték volna,és ütné a gyerekemet,eltörném a kezét nő létemre.És fordítva.

Engem soha nem vertek meg. Ehhez képest van egy teljesen rendben levő életem 20 évesen, van életcélom, nem züllöttem el, stb. Anyám egyszer próbálkozott azzal, hogy eltiltott a videojátékoktól (kilencvenes évek vége, jó öreg Nintendo... :)). Fogtam elővettem egy könyvet és egész nap olvastam, nem voltam hajlandó hozzá sem szólni, vagy egyáltalán felé nézni, teljesen igazságtalannak tartottam az egészet. A végén ő nem bírta cérnával és jött oda kiengesztelni. :) Nálam ilyen "lelkizés" volt. Szidás, hozzám nem szólás egy időre és hasonlók, semmilyen testi fenyítés.

Mondjuk ehhez hozzá kell tenni, hogy elég spéci gyerekkorom volt, konkrétan három évesen egy baleset miatt mindent elfelejtettem, egy ideig epileptikus tüneteim voltak meg úgy újra kellett tanulnom a dolgokat. (Meg a következő 2-3 évem tekintélyes részét kórházban töltöttem.) Ennek előnye és hátrány is volt/van. Egyrészt beilleszkedéssel mindig voltak gondok, viselkedésileg le voltam maradva (a dackorszakom olyan 6 éves kor körül volt pl.). Ellenben, pont ezért kerestem olyan dolgokat, amiket magamat el tudtam foglalni, így elsős korom előtt tudtam olvasni. 11 évesen már világháborús népirtásokról és a szovjet ideológiát fenntartó terrorról olvastam. Érdekelt is, meg értettem is. Így persze még kevésbé tudtam beilleszkedni, aminek volt egy olyan hatása, hogy kapcsolatom szoros maradt a szülőkkel, tudtak rám hatni. Nem mintha annyira gyakran szorultam volna fegyelmezésre: a tinikori tipikus problémák (bulizás, hanyagolt tanulás, stb.) nem érintettek.

Mégis, meggyőződésem, hogy verés nélkül is lehet, sőt kell gyereket nevelni. Anyám szokta mondani, hogy a verés a gyereknevelés kudarcát jelenti. Csak tudja: sikerült az elvnek megfelelően felnevelnie engem is, meg tanárként töretlen népszerűségnek örvend a gyerekek közt már jó ideje.

F/20

Nálam az a legbiztosabb módszer(lány vagyok),ha az eszemre hatnak.Szóval elmagyarázzák,hogy ebből meg abból milyen baj lehet,és aztán azt mondják,hogy "jól gondold át..".Így megelőzheted azt,hogy büntetned kelljen,ha meg mégsem gondolja át a gyerek,hogy mit tesz,és netalán megégeti magát(kisgyerek),akkor többet úgysem csinálja majd,csak a kíváncsisága miatt történt ez...stb.

De ha nem akarsz magyarázni,esetleg a gyerek egy olyan kamasz,akire nem lehet hatni,vagy kevésbé,annak az a legcélszerűbb,hogyha választás elé állítod:

"Fiam/lányom!Szeretném,ha most elmondanád,hogy mi akarsz lenni nagykorodban:utcaseprő,börtöntöltelék vagy esetleg egy olyan ember akarsz lenni,akit megbecsülnek és van egy rendes állása?"

Én mindenképp választás elé fogom majd állítani a gyerekem,és aszerint nevelem.Hogyha azt választja,hogy börtöntöltelék,akkor beszélek a fejével,ha azt,hogy utcaseprő,akkor nem kötelezem arra,hogy sokat tanuljon,hanem arra,hogy jól bánjon a pénzzel és értsen az élet fortélyaihoz(hogy mit és hol talál meg,hogy érhet el dolgokat),ha azt választja,hogy ő egy megbecsült ember akar lenni,akkor kötelezem arra,hogy középiskolában a legrosszabb évvégi jegye 3as lehet,és hogy ennek fejében tanuljon,mertha nem,akkor nem mehet sem egyetemre,sem főiskolára,akkor szakmát kell választania,ha a követeléseimnek nem felelnek meg az évvégi jegyei.És ha nem akarna választani,akkor azt mondanám,hogy DÖNTS MAGAD!