Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Problémás gyerekek » Ha megfutamodnék, megkönnyebbü...

Ha megfutamodnék, megkönnyebbülnék?

Figyelt kérdés

Pár éve elhagytam az élettársamat és külföldre költöztem mostani férjemhez, volt egy közös gyermekünk akit magammal hoztam az ő akarata ellenére ,ő elindította a gyermekelhelyezési pert, 1 évet volt velem a gyermek, de mivel csak egy helyben toporzékoltunk és 3 hónaponta változott a lakhelyünk és bújkáltunk hogy ne vegye el az apa tőlem, így sem az én sem a gyermek lakhatását nem tudtuk elintézni az apa beleegyezése nélkül, én meg közben terhes lettem .

Tulajdonképpen én arra számítottam hogy mivel az apa nem volt eddig sem felelöség teljes így gondoltam nagy ívben tesz majd a gyerekére egy idő után ő adja fel és velem élhet tovább a gyermekem, csak arra nem számítottam hogy valaki adja alá a lovat, és konkrétan választanom kellett hogy vagy 1 gyerekem sem lesz és valahol csatangolhatok a híd alatt, vagy átadom az apjának a gyereket és én eltudom intézni a másik gyermek otthonát és magamét is, semmiképp nem akartam volna intézetbe adni, így van egy gyermekem aki velem élhet és van egy fél gyermekem aki az apjánál él akit látogathatok van hova hozni mikor elhozom, a lényeg hogy ahogy telik rá küldök neki csomagokat, ruhát, játékot, édességet, egyszer volt nálam hosszabb ideig a gyermek 3 hónap nem találkozás után és annyira összetört bennem valami, olyan idegen volt, olyan neveletlen, olyan hisztis, olyan akaratos, olyan kezelhetetlen, és semmi nem maradt az én nevelésemből nem ismertem rá a saját gyermekemre, amellett a kicsi még újszülött volt de nem akartam hogy olyan sok idő elteljen a látogatások közt hogy ne is álljon velem szóba.

Az egész itt léte kész katasztrófa volt nem hogy örömöm lett benne hanem még gond lett nem 1 gyerekre figyeltem hanem 2 re és nem állt semmi másból a napom mint egész nap kiszolgáltam, és rohangáltam minden egyes hívó jelre a 4 éves gyerekemnek 10 percenkén.

Éjjel visítva ébredt fel az idegen hely miatt, ha nem az egyik sírt sírt a másik, nem aludtam 2 héten át csak órákat éjjelente.

Fáradt voltam, senki nem érhetett hozzá csak én éjjel a férjem és köztem aludt és nem volt mindegy hogy ki tette odébb , ha nem szóltunk neki hogy kicsit menny odébb és úgy tettük odébb hogy le tudjunk feküdni aludni akkor akit ért megrugdosott rángatózott mint aki idegbeteg.

Nagyon dühös voltam nagy hangon beszélgettünk a férjemmel az eset után és másnap mint aki megértette jobb volt ahogy teltek a napok, már nem csak én kellettem hanem szóba állt anyósommal és férjemmel is .

De előtte , azt szerette volna ha minden figyelmem minden percem felé írányultna, ami nehéz volt mert nekem ott volt az újszülött gyermek is akit el kellett látnom.

2 órán át ringattam az ölemben már elaludt vagy 2 perce a baba mire nagy hangon berontott a nagyobbik és kezdhettem mindent elölről.

Nem tudtam 100% rá is figyelni, semmi örömöm nem volt abban hogy ott volt, az idegeskedés napi 2 olyan hiszti hogy 2 órán át csak övölt a gyerek mert nem engedtem hogy éles kést vegyen a kezébe.

És egyszerűen nem ismerem a saját gyerekeim szokásait, hogy hogyan reagáljak ilyen helyzetekben hisz az ahogy előtte neveltem az a módszer akkor már nem vált be.

Olyan beszélő viszonyban vagyok a gyerek apjával hogy még nem is közölték velem hogy a nagy cumis gyerek már nem is cumizik leszokott 2-3 hét alatt.

Hisztizett azon hogy a motorral direktből eldőlt és nem szaladtam oda neki 2 percenként felsegíteni egyszerűen meguntam a 16-dik ilyen esetnél, nem volt már türelmem, sem a házimunka sem a főzés, sem a kisebbik gyerekkel nem tudtam foglakozni ha vele foglalkoztam

Pedig azé több mint fél nap ráment arra hogy etessem,fejjek, tisztába tegyem, altassam, öltöztessem a kisebbiket.

Nem tudtam megbízni benne , egyszerűen a kezemet ha nem fogta én mindig attól rettegtem hogy gondol egyet és kiszalad az útra és elüti az autó.

Hisz azelőtt még fogni kellett a kezét még 3 és fél évesen is mert kiszámíthatatlan volt.

Az apja egyszerűen úgy van vele hogy ha nem tudom sűrűn elvinni és nem tudok minden hónapban csomagot küldeni akkor ne is vigyem el megvannak nélküle, a viselkedése erre utal.

Nagyon félek a nyártól , nyáron ismét itt lesz, nagyon félek mert már ismét hónapok óta nem láttam.

Egyszerűen nyakig ülünk az adósságban , felújítottuk a házat a kicsi miatt ablak ajtó csere.

Egyszerűen nem engedhetjük meg hogy elhozzuk sűrűn, nem is az úti költség mert az is csak 50 000 ft de mivel a gyerek ha nálunk van egyszerűen nem eszik meg főtt ételt csak édességet, és ha nem akarom lefogyva visszavinni akkor muszáj vagyok édességel etetni, az sem lesz olcsó, mindent megvenni amit kíván.

Játék...

Most le lehet nézni, szerintem vannak sokan akik hasonló helyzetben vannak.

Milyen tanácsot tudnátok adni amivel megkönnyíthetném a dolgot?

Ahol van ott most sok a gyerek itt nincs sok gyerek unatkozni fog.

Nagyon félek, hogy mi lesz, most sem fogok vele bírni?

Szeretném látni de az az igazság hogy lehet hogy egy évben csak 1 nyáron lehet velem.

Milyen tanácsot adnátok, el vagyok keseredve és félek a találkozástól eddig mindig attól rettegtem hogy nem ismer fel vagy nem akar eljönni velem.

De az apja is nagyot nézett amikor simán eljött velem szó nélkül.

Múltkor 2 hétig volt itt de annyira játszott az idegrendszeremmel hogy amikor így hisztizett akkor majdnem elszállt a kezem.

De nem bántottam, de ordítottam vele fáradt voltam és ideges, kimerült.

Tudom most azt fogjátok írni hogy akinek nincsen ennyire türelme a gyerekhez annak minek, de szerintem minden családban van ilyen hogy már nagyon felidegesíti a gyerek és nem tud mit kezdeni vele.

Sokszor én is sírva szaladtam ki a szobából hogy nem tudok hatni a gyerekre.

Segítsetek, hogy kezdjem vele, mindent beszéljek meg vele előre?

Nagyon félek!



2014. ápr. 22. 09:55
1 2
 11/14 anonim ***** válasza:
100%

Kedves Kérdező, még mindig nem érted a lényeget, bár ezek szerint te csak ennyit látsz belőle.

Nem az a fontos, hogy ő mikor szolgálja már ki magát végre, hanem az, hogy ÉRZELMI BIZTONSÁGBAN ÉREZZE MAGÁT! Érted? Ezen kellene nagyon munkálkodnod, és ha ez meglenne, akkor jön minden magától.

A motorozás is arról szólt, hogy ne a kisbabával foglalkozz, hanem vele. Még akkor is, ha mérges vagy rá, de legalább hozzá szólsz, vele törődsz. Ha ezt megérted és tudod kezelni, akkor kicsit könnyebb lesz. De hogy valaha is feldolgozza, hogy az anyja magára hagyta, az más kérdés. Egyébként kétlem.

Mellesleg szerintem remekül megvezetett a volt férjed a gyerekelhelyezéssel kapcsolatban. Nem fogadtál ügyvédet? Nem éltél az ingyenes jogi tanácsadás lehetőségével?

2014. ápr. 22. 16:07
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/14 anonim ***** válasza:
100%

teljesen logikus a gyereked viselkedése, belegondolhatnál az ő helyzetébe végre, ahelyett, hogy a saját sebeidet nyalogatod.

először elvetted az apját tőle, majd ugye át kellett adnod az apjának (emlékszem a történetre, nem mentél el a tárgyalásokra, ezért ítélte neki a bíróság, és ha jól emlékszem akkor azzal a feltétellel lehet majd nálad ha itthon telepedsz le).

te magad írod, hogy ritkán és keveset van nálad. 1-2 hete van arra pár havonta, hogy az anyukájával annyi időt töltsön el amennyit csak tud, mert utána hónapokig nem lát. te meg fél napot a kisebbikkel töltesz aki számára elvette tőle az anyukáját.

teljesen érthető. egy dologgal tudod enyhíteni ezt a vágyát, ha normális keretek között körbeugrálod, míg meg nem nyugszik és végre újra biztonságban érzi magát. a kicsinek ott az apukája, nagymamája, amíg ott a nagy, a férjed vegye ki a részét a kicsi körüli teendőkből, segítsen a nagyi, hogy többet lehess a naggyal.

az lenne a normális ha legalább hétvégéket együtt töltenétek, értehtő, hogy nem tud ezzel mit kezdeni, hogy vagy az apját nem látja hónapokig vagy téged... szegényke, ebben biztos sérült lelkileg, nem igaz, hogy 2 hetet nem bírsz ki kiborulás nélkül

2014. ápr. 22. 21:14
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/14 A kérdező kommentje:
Elszoktam már a szitutól és nem tudom kezelni.
2014. ápr. 24. 08:02
 14/14 anonim ***** válasza:
Te menekülni akarsz a problémák elől. Felelősséget vállaltál a kislányért, de cserben hagyod. Ha ezt el tudod fogadni, lelked rajta, csináld. A megoldást többen elmondtuk.
2014. ápr. 24. 16:32
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

További kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!