Mit tennél vagy hogy viszonyulnál ezt követően a gyerekedhez?
Kint vagy a konyhában, készíted a vacsoráját, hallod, hogy csicsereg. (Ugye a csend vagy a nagy csatazaj szokott vészjósló lenni). Közben ő az ÖSSZES játékot kihajigálta az ablakon. Köztük rengeteg szép plüss, illetve drága / ajándékba kapott beszélő, fejlesztő, klassz játékok. Kidobálta ugyanígy a kivasalt összehajtogatott ruhákat is.
Mire kimentem az utcára, a cigányok elhordtak mindent, plusz valaki rám hívta a rendőröket...
3 éves egyébként. Értelmes gyereknek gondoltam, de egy világ dőlt össze bennem. Olyanokat nem kell leírni, hogy miért nem vittem magammal a konyhába meg miért nem zártam be az ablakot... Azért, mert álmomban sem gondoltam volna, hogy ekkora baromságot meg fog lépni. Főleg, hogy tudta / tudja, hogy ami kimegy, azt többé nem látjuk viszont, mert ilyen a környék, és két labdája már áldozatul esett. Tudom, hogy én is hibás vagyok, hogy ez lett a vége, de egyszerűen még mindig nem térek magamhoz a történtek után. A szívem szakad meg azért a sok szép játékért, egyrészt, hogy milyen alakokhoz kerültek, meg hogy a saját kölkömben ekkorát csalódjak :(.
elmondanám, hogy nem szabad és kész.
Mondjuk akkor sem értem, hogy lehet egy 3 éves gyereket nyitott balaknál otthagyni, és nem a játékkihajigálás miatt.
Csak te csalódtál ahhoz képest, amit elvársz, alap nélkül, hiszen még csak 3 éves. Lehet, hogy te elmondod neki, mit vársz, de neki még nincs olyan kialakult értékrendje, amiből meg fog érteni téged, egy 3 éves törvényszerűen nem értheti egy felnőtt gondolkodását és elvárásait.
Most mondhatnám, hogy úgy kell neked, mert tényleg butaság őt hibáztatni, egyszerűen unatkozott szerintem, de neked meg mondok mást. Örülj, hogy a nagy csicsergésben nem a szekrényt, vagy tévét húzta magára, vagy, hogy nem a széket húzta az ablakhoz és nem ugrott ki rajta.
Ezek csak tárgyak! Akinek van pofája elhordani, legyen vele boldog! De istenemre, akkor is örülj, hogy a gyerek nem magában tett kárt véletlenül, és gondold végig még egyszer, tényleg benne csalódtál-e, és jogos-e, amit tőle 3 évesen elvársz.
Biztos olvasol te is szörnyűségeket, amiket gyerekek elkövetnek, baleseteket, mindegyiknél úgy kezdi a gondatlan szülő, hogy "álmomban sem gondoltam volna, hogy...". Ezzel nem azt mondom, hogy gondatlan szülő vagy, hanem figyelj arra, hogy sose legyél az. A gyerek ember, az ember kreatív, ha unatkozik, ebből kifolyólag kiszámíthatatlan. Egy 3 éves pedig mindig, minden helyzetben tud meglepetést okozni, sőt, később is. A kutyám, macskám, a tévéműsor, a naptár kiszámítható, a gyerek soha!
Nem az érdekel, hogy mi mennyibe került. Magamra is haragszom, és az egész hülye helyzettel nem tudok mit kezdeni, mert igenis megérti a dolgok miértjét és összefüggéseit. És ez annyira alap, azért nem is emeltem ki külön, hogy hálát adok az égnek, hogy nem neki esett baja.
Plusz tudja / tudná értékelni is a dolgokat, mert mindig mondogatta, hogy mit kitől milyen alkalomra kapott, és hogy szereti. Erre borul egyet az agya, és ez van! Nem tudom mit kéne tennem. Haragszom rá is, akármennyire nem helyes / nem szabad / nem érdemes, nem tudom.
Nem értem miért csalódtál. Egy 3 éves gyerekről van szó. Ha csalódsz benne azt jelenti magaddal nem vagy jóban. A gyerek amúgy mindig az anya kisugárzása is.
Komolyan én még a macskámról sem beszélnék ilyen negatívan.
öcsém is csinált ilyet amúgy, ő mindig is eleven volt, de ettől még értelmes és szeretni való.
Mi az hogy "baromságot lépett meg"? Könyörgöm, egy gyerekről beszélsz, és a gyerek azt csinálja ami jó ötletnek tűnik neki. Ha pedig most csalódtál először akkor ritka jó gyereked lehet. Nincs vele semmi gond, sőt. Egy édes eleven gyerek akire épp nem figyeltek. És nem a te hibád az hogy ez történt, de attól még vállalhatsz több felelősséget.
Javaslom sürgősen változtass a hozzáállásodon és addig szeresd amíg lehet.
"Erre borul egyet az agya, és ez van!"
Nem borult az agya. Csupán gyerekként viselkedett. Semmi rosszat sem tett. Ez tényleg előfordul minden gyerekkel, értelmesekkel is. Amúgy a gyerekek tényleg a szülők kivetülései. Ha te így állsz hozzá és ilyen a kisugárzásod teljesen megértem ha szegény gyerek ilyen. Amúgy szülők frusztrációja gyakran jön át betegségként a gyerekekben
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!