Mennyire vagy türelmes a gyerekedhez? Nem szoktál kikakadni néha?

Én konkrétan bevágom a durcát és flegmáskodok a gyerekkel, az meg mérges lesz, hogy nem foglalkozom vele. Amúgy nincs gyerekem, csak mikor vigyáztam egy kislányra ezt csináltam.

De gondolom ez nem jó. Vagy hát nemtudom :)

2 gyerek mellett ki szoktam akadni! Legtöbbször akkor vagyok nagyon mérges, amikor reggel ok nélkül hisztinek, illetve este elalvás előtt. Ilyenkor mindig rosszul kezdődik a nap.

Ilyenkor a férjem segít, elvonulok 1-2 órára, ilyenkor olvasok, főzök, sétálok egyet. Próbálok lehiggadni, ami többnyire sikerül is.

Megpróbálom beleélni magam az ő helyzetébe. Visszaemlékszem arra, milyen rossz volt, amikor hozzám nem volt türelem. Ez mindig használ.

Én is a hisztire akadok ki.

Elvonulni tényleg jó, ha valakinek van rá lehetősége. Nekem nincs, mert két kicsihez semmi segítségem, gondolom, ez lehet az igazán fárasztó.

Ilyenkor felkapom őket, és lemegyünk az utcára.

A séta is jót tesz, és az, ha ismerőssel találkozunk. Rájuk mégsem vicsoroghatok. :-)

Nekem 2 van, még egy ideig :)

Egy kamasz és egy 2 éves-megy itt is a harc.

Nálam van, hogy elszakad a cérna és - nem vagyok rá büszke,de- ordítok. Ez már tényleg az utolsó cseppes eset..

Egyébként ha nagyon pipa vagyok, letojok mindent és leülök olvasni :) V. zenét hallgatni.... V. csak nézelődök a neten...

Fura... ma már nem ez az első ilyen kérdés, és éppen ma akadtam ki nagyon.

Szerda óta lázas, szombatra elmúlt, kipöttyösödött, ma voltunk dokinál: 3 napos láz, majd elmúlnak a kiütések. Na de szerda óta nem alszunk. Fél óránként ébreszt éjjel, nappal is 3/4 órát alszik.

Ma már eljutottam odáig sajnos, hogy ordítottam vele, lenyomtam az ágyba, hogy akkor is aludni fogsz. Hát persze, hogy nem aludt, csak sírt. Erre rávágtam, hogy jól van fiam, estig nincs alvás. Ő 4 órát bír ébren lenni, este 8 kor már nem látott az álmosságtól, akkor volt 6 órája ébren.

Közben csupa olyan dolgot csinál, amit nem szabad: konnektor, gázóra, tusfürdő nyalogatás, wcbe nyúlás, anya csípése, hajhúzás... elszállt az agyam és ordítottam vele, majd kapott a kezére. Bemászott az ölembe és ott sírta ki magát.

Az a baj, hogy én is kimerültem ettől a pár naptól, nem alvástól és ő is, ő nyűglődik, ezzel jelzi, én meg kiakadok. :(

Meg az a baj, ami eddig nem volt teher, de nem tud magában ellenni, minimum egy légtérben kell lennem vele, de néha az sem elég és engem nyúz, szó szerint, ilyenkor megint ordítok, hogy ülj már le játszani egy percre egyedül.... persze nem használ....

na mindegy, történt még ma pár dolog, de már ettől is jobb, hogy ezt leírtam.