Mit tennél, ha kiderülne, hogy a saját gyereked meglop? Mindent elad, amiből pénzt láthat!

"....meddig kell így eltartanom? Nincs megoldás?Gondolnom kell a másik gyermekem nyugodt,kiegyensúlyozott életére is..." Valószínűleg itt van a probléma nyitja. Azt ugyan nem írod le, hogy kb a hátad közepére hiányzik a kezelhetetlen kamasz kölyköd az összes hülyeségével együtt, amikor ott van a babaillatú, rózsaszín hugica, aki még nyilván nem lop, nem vagdossa magát, és tökéletesen illeszkedik az új életedbe...

Nehéz ügy ez. Mindenek előtt adj hálát az égnek, hogy a gyereked nem függője semmiféle szenvedélynek. Egyszerűen csak egy "gazdátlan" gyerek, akinek fizikailag megvan mindene, nem szenved hiányt semmiben. Csak éppen azt nem érzi, hogy bárkinek fontos lenne, hogy ő is számít valamit. Nyugodtan kérd ki magadnak, hogy ebből a néhány szavas kérdésből erre a következtetésre mertem jutni. De abból, amit leírtál, a nagyobbik gyerekedről szinte ordít a szeretet utáni vágy. Nem a pénz, ruha, új telefon mifene hiányzik neki. Inkább valami olyasmi, amit az én gyerekeim ilyen korukban "babázódásnak" hívtak. Semmi különöset nem akartak, csak azt, hogy bebújjunk a megszokott díványsarokba, simogassam őket, és beszélgessünk mindenféléről órákon át.

14évig nem nevelted, nem érezte az anyai törödést, Most így hívja fel magára a figyelmet. Féltékeny és jogosan,mivel a huga kiskora ota veletek van.

Beszélgess vele és hozd helyre a hibákat.

20:34 - es, teljesen egyet értek veled!!!

Kedves anyuka, az, hogy így írod: "meddig kell még eltartanom?"

Hát... Biztos fel vagy most dúlva, de egy anya ilyet szerintem nem mondhat a saját gyerekéről. Én is úgy vélem, hogy szegény gyerek össze van zavarodva és érzi, hogy a húgát jobban szeretitek, ő az "igazi" gyerek.

Én azt javaslom, hogy mindennek ellenére szánj rá időt. Egy darabig le kell nyelned véleményem szerint a hülyeségeit (jó, persze az, hogy lop,az nagyon extrém, nem is ilyesmire gondolok. Hanem pl flegmáskodás, ha szokott, vagy ilyesmi), csinálj vele közös programokat, éreztesd vele, hogy fontos neked és szereted. Ja, és nem 1-2 alkalom lesz ez, lehet, hogy hosszú próbálkozás eredménye lesz, hogy elnyerd a bizalmát.

Amit viszont fontosnak tartok kihangsúlyozni, hogy úgy vettem észre a reakciódon, hogy te nem is igazán szeretnéd helyreállítani ezt a viszonyt kedves kérdező... Jól érzem? Úgy nehéz lesz bármit is kihozni ebből az egész helyzetből, ha koloncnak érzed a nyakadon és azt szeretnéd, hogy ne is létezzen, de legalábbis ne nálad éljen...