Mit tegyek? Állando panasz van a fiamra az oviban!

Akkor had kapcsolódjak be. Szokratesz egyik fiaként.

Én is ugyanúgy néztem gyerekkoromban tv-t, mint mindenki más. Mégse befolyásolta a tudatalattimat. Néztem agresszív meséket, játszottam véres játékokkal már 6-7 évesen is. És teljesen épelméjű maradtam.

Kár átkenni a felelősséget médiára, társadalomra, mai világra. Ha a szülő úgy neveli fel a gyereket, hogy az már 6-7 évesen egy "gyermeki-világképpel" rendelkezzen, amit a szüleitől "örökölt", akkor azt már nem fogja hagyni befolyásolni, mert hiába látja a tévében azt hogy mit csinálnak, ő már tanulta, hogy azt nem szabad.

19 éves vagyok. Sose cigiztem, alkoholt is csak fél éve iszok, azt is mértékkel, az ízéért. Ha akármi baj volt, mehettem apámhoz, vagy anyámhoz. Sose voltam verekedős, vagy balhés gyerek. Az idősebbet mindig tiszteltem, és tisztelem, és nem beszélek vulgárisan. Jól megneveltek. És bár nem emlékszem arra a korszakra, mikor "testi fenyítést" kaptam, de előfordulhat hogy tényleg kaptam, de úgy néz ki tanultam belőle. Nem tört meg tőle az életem.

És az állatiságra viszatérve. Kell. Kell az, hogy a gyerek az apját, az anyját tisztelje, és adjon a szavára. 10 korombéliből 7-et nem érdekel az anyja véleménye, vagy nem hatja meg, ha leszidja az apja. Bár már nincs testi fenyítés, ha leszidnak szüleim, még mindig rosszul tudom érezni magam miatta, mert tisztelem őket. Kell egy hiearchia. Hiába mondjátok hogy nem.

Szokratesz, elképesztő merev és fárasztó ember vagy.

"Nincs gyereked de van tapasztalatod? Ez igen. Akkor Te egy elméleti szakember vagy."

MÁSOK gyerekét nevelem, mondtam már. De ha nem mondtam volna, ennyi fantáziád lehetne.

Részemről ennyi volt a vita. Értelmes emberrel ennél hosszabban is hajlandó vagyok. Veled nem.

Uóirat:

Szokratész, majd akkor vitázom veled újra, esetleg, ha érzelmi és értelmi téren felnőtté válsz. Esetleg még 20-30 fős gyermekcsoportokkal is érdemben foglalkozol, mint jómagam, különféle korosztályban.

Szokratész, majd akkor vitázom veled újra, esetleg, ha érzelmi és értelmi téren felnőtté válsz. Esetleg még 20-30 fős gyermekcsoportokkal is érdemben foglalkozol, mint jómagam, különféle korosztályban.

Értelmi és érzelmi téren is felnőtt. Azért mert más véleményen van, és van tapasztalata gyereknevelésbne, még nem lesz "gyerek".

Tanusítom hogy rendesen megnevelt. És a testvéreimet is. És egyikünk se sértődött meg azon, ha kaptunk egyet. És kialakult a tisztelet. Kár ezen vitatkozni.

Tisztelt Nem vitatkozó velem! (ugyanis neved nincs) :)

Az hogy a saját hozzászólásodhoz 3 kiegészítést teszel azonnal, az sokat elárul határozottságodról, elképzeléseidről. Csapongsz, kapkodsz,magad sem tudod hogy mit is akarsz leírni.

Nem szerettem volna ha annakidején ilyen személyiségű ember neveli ovódában iskolában a gyerekeimet. Van még mit tanulnod. S ha azt hiszed, hogy az a gyereknevelés amikor vigyázol rájuk vagy megtanítasz nekik egy mondókát, ne adj isten olvasni írni tanítod őket, azmég nem a gyereknevelés. Tudod délután 4 után is van mit tenni velük. Etetni, tisztába tenni, orvoshoz vinni, szakkörökre beíratni, megvenni a várva várt motort neki, elvinni egy éjszakai koncertre Pestre-megvárni és hazavinni. Nos, ezek közül Te még nem teljesítettél semmit, úgy hogy addig nevezzük a munkádat inkább gyerek megőrzésnek.

Szóbanforgó "A válasz 0%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 33%-ban hasznos ", alias Szokratész.

Mi ez a cinizmus, hogy "tisztelt"?? Ezt nem értem.

Végigolvastam a vitát, és feltűnően kötöszködsz. Teljesen zavarosan, következetlenül reagáltál. A másik szavait kiforgattad. Ellentétesen idézted.

Időrendben hátra haladva, egy-két kivétellel az időrend értelmében:

ad 1.

Ezt írod: "ha azt hiszed, hogy az a gyereknevelés amikor vigyázol rájuk vagy megtanítasz nekik egy mondókát, ne adj isten olvasni írni tanítod őket, azmég nem a gyereknevelés. "

Hol derül ki, hogy az illető pusztá nennyit végez, amikor gyermeket nevel??

ad 2.

" Etetni, tisztába tenni, "

A leírás szerint pedagógus is lehet az illető, és ezt is végzi, ráadásul nem egym, és nem néhány gyermekkel, ami különösen jelentős tapasztalatra utal. A pedagógusokat ok nélkül, általánosítva leszóltad:

"Példás pedagógus szűlő??????

Ez most komoly? vagy cinizmus? mert inkább az útóbbi fedné a valóságot. Lehet én élek rossz helyen de, van pár pedagógus ismerősöm. Nos a gyerekeik a legneveletlenek,udvariatlanok, és nagyképűek. "

Honnan veszed a bátorságot, hogy általánosíts ilyen súlyos vádakat a pedagógusokra?? És mire alapozod? Csak mert a környezetedben ilyenek -lehet, hogy csak ilyennek tűnnek- a pedagógusok gyerekei??

ad 3.

Az összetett pedagógus munkához képest evvel vágsz fel?? Idézem soridat:

"szakkörökre beíratni, megvenni a várva várt motort neki, elvinni egy éjszakai koncertre Pestre-megvárni és hazavinni. Nos, ezek közül Te még nem teljesítettél semmit"

ad 4.

Figyelmedbe ajánlom logikátlanságodat, figyelmetlenségedet.

Egymás utáni sorokat idézek:

"van kellő tapasztalatom mások kisgyermekeinek nevelésében."

"Nincs gyereked de van tapasztalatod? Ez igen. Akkor Te egy elméleti szakember vagy."

Épp eggyel felejbb írta, hogy van tapasztalata mások gyermekeinek nevelésében!

Ha az illető egy pedagógus (ez feltételezhető), akkor sokkal több gyermeket nevel egyidejűleg, mint a legtöbb szülő, ráadásul szakterülete, elméleti ÉS gyarkorlati tapasztalattal bír, gyermekcsoportok terén. Miért írsz akkor lekezelően őróla, valamint az összes pedagógusról?? Miért nem gondolkodsz el a meglátásain? Nem biztos, hogy igaza van, ahogyan neked se feltétlenül. De ő végiggondolta soraidat, és azokra írt. Te pedig végig se gondoltad, sőt, lekezelően írsz őróla. Ezen felül meghazuttoltad rendre a szavait. Ez olyan, mitnha mikor p azt írná: "A galamb, amit láttam, fehér", te úgy idéznéd őt: "A galamb, amit láttál, az fekete? Na szép, mondhatom..."

ad 5.

"Tudod attól, hogy valaki hangosabban beszél még nem azt jelenti, hogy igaza van. "

Jé, nekem úgy tűnt, hogy az illető csupán kiemelt néhány szót, mert adekvát módon fogalmazza meg mondanivalóját.

ad 6.

"esetleg ez a 12 éves kislány egész közeli rokonod gyermek lenne, vagy esetleg a sajátodról van szó? Ailyen heves reakciókat váltottam ki belőled, az erre utal."

Szokratész, rosszmájú feltételezés. Semmmi nem utalta erre az illető szavaiból.

ad 7.

"nem kell mindig másra kenni a felelősséget a szülő tehetetlensége miatt."

Egy értelmes ember tudja, hogy bár a szülői hatás az egyik legerőteljesebb a nevelésben, de nem kizárólagos. Pláne, mivel a kedves kérdező nem otthoni esetről írt. Azonban otthoni eset se feltétlen a szülőn múlik. Bár sok múlik a szülőn.

Pl. a szomszéd bácsi viccel a hat éves kisfiúval: "a 70 éves Gizi néni vett ám magának eyg úja autót, egy Perschét! ;)"

Erre a gyerek elhiszi, életkori sajátossága okán.

Az életkori sajátosságokból eredő gyermeki "hiba" nem a szülőn múlik, így pl. a naivitás. Nem arról az esetről beszélek, hogy ha elhanyagolja egy szülő, hogy óvatosságra intse gyermekét a cukrosbácsikkal szemben, mert az valóban szülői hiba, ha ez után hisz a cukrosbácsinak a gyerek. Hanem például az előző esetről beszélek. Az életkori sajátosság, mely adott életkorban nem módosítható senki által. 100 fő hat éves körül legalább 75 elhiszi, hogy a 70 éves Mari néni vett magának egy Porschét, anélkül, hogy utánajárna.

A kedves kérdező gyermeke lefejelte az óvónőt. Lehet szó olyan esetről is, melyben az óvónő provokálta. És arról is lehet szó, hogy az óvónő hazudott, csúsztatott, ürügyet keresett, mert lehet, hogy csak arról van szó, hogy véletlen összekoccant a buksijuk. De lehet, hogy a gyermek okozta. Ha ez nem szokása, valami erős lelki inger érhette a gyermeket, hogy ezt tette, ha tette.

Életkori sajátosság, hogy a legtöbb óvodás nem képes az érzelmeit finomabb módon kifejezni. Nevelés ide, vagy oda. Szülői agresszióval egyet lehet csak elérni: IDEIGLENES hatás, a gyerek elfojtja magába érzelmeit, mert a szülő megütötte őt. Evvel nem lett megoldva a gyermek problémája az adott szituációban.

ad 8.

"12 évesen szexel a lánya rendszeresen. "

Hol írt ilyet az illető?

ad 9.

"egyébként sem hinném, hogy egy padagógus végzettség miért lenne garancia a jó nevelésre."

Én se hiszem, mert vannak remek pedagógusok, és vannak oylan pedagógusok, akik eg yátlagszülő képességét sem érik el.

Tudod mit mondok erre? Azt, hogy egyébként sem hinném, attól, hogy valaki szülő, miért lenne garancia a jó nevelésre.

ad 10.

"Az ember is "csak" egy állat."

Erre azt mondom, az ember az egyetlen élőlény, amely a saját fajtája ellen fordul. Ráadásul az emebr az egyetlen lény, amely komplikált, szadista módon képes bántani más élőlényeket, beleértve a sajáét fajtáját is. Az állatok különbek a legtöbb embernél.

"Nézz meg egy kutyát, hogy neveli a kölykét. életét is áldozza ha kell, de amikor nevelésről van szó akkor oda is harap. "

Miért, a kutya tud beszélni? Egy értelmes szülő nem üt, hanem BESZÉL a gyermekével.

"(A szülő) maga lenne a gyereke "fönöke" "falkavezére" és ezzel a példaképe. "

"Azt hiszik sokan ha szigorúan szólnak a gyerekhez (ne adj isten rá is csapnak a fenekére) akkor a gyerek megharagszik rájuk és majd nem szereti."

Szerény meglátásom szerint nem az a lényeg, hogy szeretni fogja-e a szülőt a gyerek, ha odacsap neki a fenekére időnként, hanem hogy mit érsz el vele. Agressziót tapasztal, és valamely szélsőséget okozza benne: 1. agresszívvá válik, 2. vagy pedig elfojtja magába azt, és mazochista lesz belőle, de minimum hagyni fogja magát sokaktól.

Van szánk, tudunk vele beszélni, nem úgy, mint egy kutya. A kutya a lehetőségeihez mérten a lehető legjobbat hozza ki magából, amikor neveli a kölkeit. De mi emberek vagyunk, van HATÉKONY ÉS SZELÍD nevelési módszere az embernek mint lehetőség. Nem arra van szükség, hogy (falka)vezér legyen a szülő, pláne nem úgy, mint pl. Hitler.

"A gyerek eből csak megtanulja, hogy ezt nem lehet éskész, ezzel le van zárva ez az ügy."

Olaj a tűre, főként kamaszkorban, és ellenkezést vált ki a gyermekből a szülő felé. Meg lehet érteni ezért a gyermeket. A szülőt nem, ha üt.

Jómagam se a másik végletről beszélek. Valóban nem kell minden esetbe nnevelési tanácsadóhoz fordulni. És nem kell elkényeztetni a gyermeket, a liberális nevelésnek sincs értelme, az a másik véglet. Szokratész, a középutat keresd. Különféle dolgoknál ez más és más, és idővel változhat is, mi a megfelelő, mi az ideális. Erre kell ráérezni mindig, meglátásom szerint. De lehet, hogy tévedek.

---------------------

ad 11.

"2012-12-28 15:41 ha figyelmesen elolvastad az írásomat"

Ne haragudj, itt elakadtam, nem tudom, milyen előző írásodra utalsz. Ez a kérdésnél olvasható első válaszod.

---------------------

Javaslom átgondolásra szerény meglátásaimat, Szokratész.

"Az illető szülő iszonyú, mit élt át, hogy 12 éves kislánya titokban sorozatban lefeküdt barátjával..."

Ez nem rendszeres?

Akkor ki olvas jól vagy rosszul?

a többihez meg nincs kedvem hosszan elnyúló magyarázatot adni, ez az egy épp elég nekem, hogy magamat támasszam vele alá:)

Azt hiszem súlyos értelmezési problémák vannak a mondatok értelmeivel. De nem baj nekem szórakoztató.

A kutya tud beszélni?

Hát ha az ugatást,morgást annak vesszük akkor igen. Mivel nekik az a beszéd.

S hogy az ember lenne az egyetlen állat aki maga ellen fordul???? Néha nézz természet csatornát is.

Ott láthatsz olyat amikor a macskafélék előszeretettel megölik és el is fogyasszák a kölköket ha nem a maguké. De ugyanez a jelenség más állatfajoknális előfordulnak.

Én a kutyákkal egy párhuzamot kívántam szemléltetni, kár hogy Te nem értetted meg. Nem kell a végletekig könyörögni, kérlelni, hízelkedni a gyereknek. Van egy határ amit nyilvánvalóvákell tenni és ha azt átlépi akkor retorzió. Persze a modern kori demokráciákban ez elképzelhetetlen.