A fiam lánynak érzi magát! Mit csináljak?

Nyilván nem egyszerű a helyzeted. AZ ilyen devianciák okati a mai napig nem fejtették meg teljesen, de az biztos, hogy nem észre térés kérdése, és elég valószínű, hogy tiltással a helyzet csak rosszabbodna. Ami a kettőtök kapcsolatát illeti, egész biztos.

Kérdés, hogy a gyereket mióta neveled egyedül. Az is, hogy volt-e az életében apaképe, férfi modellje? Mert ha nem, akkor bizony ez is állhat a háttérben, és nem nagyon van min meglepődni.

Én elvinném pszichológushoz (ill. Neked is menned kellene vele), és nem azért, hogy megváltoztassa, hanem, hogy a helyzet megfelelő kezelésében mindkettőtöknek segítséget adjon.

Ez a gyerek nagy valószínűséggel nem tehet semmiről. Bűnt végképp nem követett el, amiért büntetést érdemelne.

Benned viszont nyilván megbízik, és ezt nem kellene eljátszanod!

Ugyanúgy szeresd ahogy eddig is, mert nem csúszhat ki a talaj a lába alól, egyébként is érzékeny korban van.

A helyzet akár változhat is, én ezt gondolom. (Unokaöcsém 13 évesen ha nem is öltözött lánynak, de határozottan feminin vonásai voltak, a kézmunkát, kötést-horgolást, gyöngyfűzést is beleértve. Elmúlt.)

[link]

Itt találsz pszichológust, pszichiátert és kérdezhetsz. Orvosi segítség kell nektek.

Én teljesen meg tudom érteni az Ön problémáját. Nehéz lesz ez, de el kell fogadnia. Mégiscsak a fiáról van szó. És azt is szeretném, hogy kedves is legyen hozzá.

Én már kicsi korom óta mindig is fiú szerettem volna lenni. Ezért nagyon bántja a lelkemet, hogy lánynak születtem. Mindig fiúsan viselkedtem, gyűlöltem a sminket és a szoknyát. Állandóan lázadoztam az iskolában, mivel a ballagás meg az nyitó-záró napokon kötelező a szoknyaviselet. A suliban néha piszkáltak engem, de én rájuk se hederítettem. Még csak nem is haragudtam rájuk, mert tudtam, hogy éretlenek még ahhoz,hogy megértsék az ilyesfajta viselkedést. Amikor biológia órán tanultunk a szexualitásról, a genetikáról, kezdték megérteni, ki miért más. Voltak, akik bocsánatot kértek tőlem, és mondtam neki, hogy már felnőttek. Sokat tanultak ebből.

Én azt tanácsolom, hogy próbálja meg elfogadni őt olyannak, amilyen. Nem az ő hibája, hogy így alakult. Ha eltiltja őt a nőies dolgoktól, mély depresszióba eshet. Ez helytelen dolog lenne!

30 éves nő

női munkát bíznál rá?

A hímzés, kézimunka fejleszti az agyat, kézügyességet, a házimunka is csak előnyére válik. A többit meg, ha kizárólag otthon műveli, nem tiltanám, de nem is támogatnám.

(Egyébként mikor a négyévesem látta, hogy lakkozom a körmeimet, neki is ki kellett festeni, mindegyiket más színűre, oviszünetben persze. De nem hiszem, hogy lehetne befolyásolni ezeket az irányultságokat.)

Kérlek nagyonszépen, a gyereked, fogadd el.

Ha ő meleg akkor az. Ne sírj előtte vagy hasomló, nagyon bántó tud lenni. Ne szégyeld. Bármit teszel, nem fog megváltozni.