15 éves lesz a lányom az nagyon önző vissza felesel és nem igazán bírok vele szerintem levegőnek nézz tuna valaki segíteni ebbe?

egy gyermeket 11-12 éves koráig tudsz nevelni. ha eddig nem tetted meg akkor ezek után már nem tudsz vele mit kezdeni. 15 éves gyereknek kialakult értékei vannak, már nem tudsz tiltani neki dolgokat. ha a nevelés elötte jól sikerült akkor lehet formálni a gyermeket ha nem akkor egyszerüen már semmit nem tudsz tenni.

Valószínü kisgyerekként is ugyan ez volt a probléma. felállíthatsz határokat, elmondhatod, hogy nálad mi az ami megengedett és mi nem, de már nem biztos hogy sikerrel jár (ahogy írtam ez függ milyen nevelést kapott kisgyerekként).

Mindenképpen határt kell állítanod, pl velem nem feleselsz én nem beszélek csúnyán veled te sem teheted velem. én megteszek érted mindent, nem nézhetsz levegönek, lehet duzzogni de az én házamban ez így müködik és elvárom hogy te is így viselkedj itthon.

próbáld kitalálni miért ilyen veled. mi áll a dolgok mögött? még is te vagy a felnött ezt soha ne felejtsd. egy gyermeknek anyukája és ne barátja akarj lenni de tekintsd embernek és tininek.

gondold végig mi játszódhat le most benne, dulnak a hormonok kapja a behatást a barátoktól, meg kell felelni másoknak stb... próbáld megérteni, próbáld magadat tininek képzelni, aki ugyan ebben a szituban van.

"Néha meg kell verni"...

..ha azt akarod, hogy végleg elidegenedjen tőled, esetleg elköltözzön otthonról.

A fizikai sérelem, (főleg ha korábban nem szokott hozzá) nagyon el tud rontani mindent. Ha meg korábban hozzá szokott, akkor azért nem fogad szót, mert tudja, hogy már nagylány és elege lett a durva bánásmódból.

Persze a túl gyenge kezűség is jócskán lehet oka ennek.

Nevelni akár ifjú embert akár kicsi állatkát csak hatalmas szeretettel lehet. Amikor valami rosszat tesz akkor nem bántani kell, hanem a szeretetből kicsivel kevesebbet kell mutatni, hadd lássa, hogy nekünk rosszul esik amit csinál és ez fáj, ezért kicsit neheztelünk rá. Nem kapja meg azt a régi kedves hangot kis ideig. Kicsit szófukarabban kell hozzá szólni, de nem bántóan és nem nagyon számonkérően.

Annál rosszabb nincs is, hogy valakit szeretünk és rájön, hogy a saját hülyesége miatt ezt elveszíti, még ha rövid időre is. Azért mindent megtesz, hogy visszanyerje. De persze csak akkor ha úgy lett nevelve az első perctől kezdve.

Milyen neveltetést kapott kiskorától?

Mindent megkapott mint egyetlen gyermek, vagy szigorúan lett fogva, esetleg néha a kéz is eljárt ha valami nem úgy alakult? Ezektől is sok minden függ.