Mit lehet tenni egy "zseni" (rémisztően okos) kisgyerekkel?

Légy nagyon büszke arra kislányra!!!!...De azért a tehetség és a zsenialitás között különbséget kell tenni.Szerintem aknázzatok ki minden lehetőséget,amit rejt az érdeklődése.Ha a továbbiakban is megmarad,akkor szerencsés ember lehet,mert szenvedélye lesz a foglakozása.

Neked azt javaslom,h azért mindig fenntartással kezeld az elhivatottságát,és arra törekedj,h gyerek maradjon,és csak utánna egy nagyon tehetséges matekos.Az ilyen gyerekek nagyon sűrűn magányosak.

30/N

Ismeretségi körömben van hasonló kisgyerek, bizonyos dolgok rendkívül érdeklik, bizonyos dolgok viszont egyáltalán nem. Ami érdekli abban zseni. Az iskolai helyzet is ugyanaz.

Pszichológust azért én is ajánlom, feltétlenül vidd el, nézzék meg nincs-e enyhe autizmusa.

"Irassátok be a gyereket egy erős iskolába ugyan olyan gyerekek közé, akiknek ez a természetes, nem pedig az, hogy anyuka bolti eladó és apuci útépítő munkás. Akkor lesz belőle valaki."

A válasz írója 69%-ban hasznos válaszokat ad.

A válasz megírásának időpontja: 03-14 18:59

Ezt csak ideszúrtam,mert "tetszik" :S...és az ilyenek mondanak másról véleményt. Saját leírása alapján is a lógás mestere...

Utolsó:

Ha figyelsz is azt is írtam, hogy voltam...

Most a szakmámban dolgozom keményen és igen jól.

atyaisten ! egyes válaszok, kész vagyok :(

nehogy azokra hallgass akik autistának bélyegzik, meg pszichológushoz akarják küldeni a kislányt!!! úúristen az emberi butaságnak meg irigységnek nincs határa úgy látom :(

örülj neki hogy ilyen okos, légy büszke rá, és véleményem szerint fejlesszétek ezt a képességét tovább

beszélj a matektanárral hogy mi a véleménye, vagy ha van rá lehetőség írasd olyan suliba ami kifejezetten reál szakos

és a sakk is jó ötlet!

minden jót nektek!

Ez az irigység tényleg jellemző....

..engem a fiam 2 éves korától küldenek időről-időre nevtanba meg pszichológushoz, mert biztos hiperaktív meg autista meg h.lye. Mindezt azért mert átlagon feletti a szókincse, 5 évesen megveri a felnőtteket sakkban, ír-olvas, csodálatosan rajzol DE ha nem adnak neki lehetőséget lefoglalni magát (barkácsolás, rajzolgatás stb.), szóval ha unatkozik, akkor rosszalkodik ugyanúgy mint más korabeli kisfiú. És ezt kombinálva egyesek abnormálisnak hiszik. Elvittem pszichológushoz, és ő úgy ítélte meg hogy nem hiperaktív viszont tényleg átlagon feletti képességekkel rendelkezik és segített abban, hogy terelgessük és bontakoztassuk ki azt amiben ügyes. Azóta még ügyesebb és kiegyensúlyozottabb, mióta speciálisan is foglalkozunk vele. És nagyon terhelhető is. Szerintem nem szabad a tehetséget kallódni hagyni, mert a gyerek sem lesz boldog ha nem tudja megmutatni mire képes, és mint a példa is jól mutatja egyesek alig várják hogy rávessék magukat az ilyen gyerekekre, amint fogást találnak rajta.

Csak bíztatni tudlak, hogy járj utána mennyire és miben tehetséges a gyereked és aknázzátok ki amennyire csak szükségét és értelmét látjátok (ameddig boldoggá teszi hogy büszke lehet magára - ez mindenkinek fontos, önérzet nélkül nem lehet teljes életet élni), és ne hagyjátok hogy bármelyikőtöket elkedvetlenítsenek a károgók!

Szerintem mindenképpen érdemes a kislányt ebbe az irányba terelgetni, akár egy erősebb sulival, akár magántanárral. Sajnos az iskolában végig ez lesz, unatkozni fog az órán. Esetleg matektanárral lehetne még beszélni, hogy adjon neki külön feladatot, nehezebbet, érdekesebbet, talán akkor az majd leköti az órákon.

Nekem is hasonló a helyzetem, bár a lányom még csak négy éves, és szintén a matek ami nagyon érdeki. Ez egyenlőre csak abban merül ki, hogy állandóan számolgat, csoportosít, pl olyanokat mond a zöldségesnél, hogy két körte, meg három alma, az öt gyümölcs. Mindezt úgy, hogy kínosan ügyeltünk arra, hogy ne tanítsunk semmi olyat neki, ami nem az ő korosztályának megfelelő.Számolni sem tanítottuk soha, egyévesen már háromig számolt, és nem csak sorolta a számokat, ami egyébként normális, hanem volt számtani fogalma is róluk, pl sosem mondta három kislabdára, hogy az kettő, és nem is úgy jött ki neki a pontos összeg, hogy sorolta a számokat és ahol elfogytak a labdák, ott volt a megoldás, hanem csak ránézésre rávágta hogy az három. Egy délutánon keresztül teszteltük, hogy rájöjjünk, hogyan éri el a jó eredményt, és arra jutottunk, hogy a kislány bár még csak egy éves, alig tud beszélni, de a matek megy neki, mert egyszer sem tévedett. Akkor még csak háromig ment a dolog, most már ötig összead, és csoportosít, plusz most kezdi érdekelni, hogy hogyan írjuk le a számokat. Többet már felismer boltban, utcán. Nem tudom mi lesz később ha iskolába megy, mert az első félév számtanból már tuti untatni fogja.

Sok hozzászóló van, de mégis kifejteném a véleményemet én is.

Szerintem egyértelmű, hogy a zsenit a szó hétköznapi értelmében értette az anyuka, nem gondolta ő sem hogy versenyezhet a gyerek olyan ovisokkal akik már 5 nyelven beszélnek és atomfizikát tanítanak egyetemeken. Ez egyértelmű, de a nagyon okos gyerekekre általánosságban mondjatjuk, hogy zseni.

Én 22 éves vagyok, átlagon felüli az IQ-m, de lehet, hogy egy kis időbe telne, míg fejben kiszámolom a 78x87-et, vagy a 98765-12345-öt..

Szerintem is IQ tesztet csináljatok, ha a legmagasabb kategóriába esik, akkor érdemes rádolgozni a témára egy speciális iskolával. Ha csak átlagon felüli, akkor nem kell vele foglalkozni, ez csak egy nagy előnyt fog jelenteni az életben, de nem a tehetségéből fog megélni.