Tapasztalatok "disz"-es gyerekekkel? (diszlexia, diszgráfia, stb)

Ezzel csak az a probléma,hogy kaphat felmentést a gyerek attól még számolnia és olvasnia is kell majd a "nagybetűs életben". Az egyetemől nem is beszélve..vannak akik érettségin is felmentést kapnak irásbeli vizsgából,mert alsós korukban nem tanulnak meg nomálisan irni olvasni számolni,és rásütik hogy diszlexiás a gyerek. Kérdem én az egyetemen mihez fog kezdeni a több száz,több ezer oldal tanulnivalóval? Vagy egy szakdolgozat megirásánál?

Vagy ha nem megy egyetemre,akkor is szüksége le arra hogy normálisan irjon és olvasson.

És hidd el ezt nem osszindulatból irom,de ma 40 kisgyerekből 20 ra szinte kapásból rámondják,hogy diszes és felmentést adnak.Ahelyett hogy a szülő gyakoroltatná vele azt ami nem megy. Hidd el ezzel sokkal többet segitenél a gyerekednek mint azzal,hogy felmentések uán rohangálsz. Az életre kell nevelni,nem kibúvókra..

El kell vinni fejlesztésre a gyereket,ahol megmutatják iylen feladatokat kell vele csináltatni. Régen ezt könnyen megoldották,lemásoltattak a nehezebben tanuló gyerekkel napi 3-5 oldalt,meg ugyanennyi matekpéldát gyakoroltak vele . Nem hiszem el,hogy ma a gyerekeknek az 50 százaléka diszlexiás.

Utolsó akkor most nagyon meg fogsz lepődni,hogyha azt mondo hogy másodikos koromban nekem is volt papirom róla ,hogy diszgráfiás vagyok. Anyám leiratta velem az összes betüt mindennp 5-6 oldalon keresztül ,helyesirásra mindig koncenrálnom kellett, most is elgondolkozok néha hogy merre is kanyarodik az s,de anyám nem csinált belőlem egy életképtelen analfabétát mindenféle felmentésekkel. Na bumm.

Alányok osztályában 27 gyerek közül 16 diszes. Egy átlagos,normális,középerős alsó agozaton.

Szerintem ez egy kitalált betegség a nehezebben tanuló,vagy lusta gyerekekre. Vagy ha létezik is,nem ilyen arányban abban biztos vagyok.. 30 éve hol volt a sok diszleksziás,diszkalkuliás gyerek? Mert akkor ritkaságszámban ment,hogy valakiről egy állapitották meg. Sőt felmntést sem lehetett kapni szinte sehogy,semmiből

Kisegítő Iskolának hívták!Oda kellett járniuk!Ha 30 évvel ezelőttről beszélsz,akkor tudnod is kéne!

Én viszont a sok "okos" írásod után kívánok egy disz-es gyereket!!!

Az én lányomnak a szerencséje:

Iskolába már úgy ment,hogy tudtuk a gondot(1 évet vártunk+figyelemzavar miatt vizsgálták).

Olyan tanítónénit választottam,aki tud 30 gyerek mellett is személyre szabott feladatot adni.

Soha nem szégyenítette meg,azért mert nem jól olvas(kiv. egyszer negyedikben,amikor hatszor olvasott zoknit Zoli helyett,akkor mondta,hogy kiugrik az ablakon).

A tanulási hiányosságait a sportban elért sikereivel kiegyenlítette.Az osztálytársai kedvelték.

5.osztálytól éltem a felmentéssel(idegennyelv miatt).

A helyesírása meglepően jó,ahhoz képest,hogy nem tud olvasni(4.-es szint).

Tavaly előrehozott érettségit tett informatikából,májustól jön a félelem.Töriből,magyarból szörnyű,viszont matekból nagyon jó!Érdemes beszerezni a felmentést,mert több időt kapnak felvételin,érettségin.

Az életben jól boldogul(19 éves).

Ha felmerült benned a gyanú,az iskolában szólj,hogy küldjenek el benneteket a Tanulási Képességeket Vizsgáló Bizottsághoz.

Az okos válaszolónak még annyit:

A lányom mellett van egy 2 évvel fiatalabb fiam is.ő már úgy ment suliba,hogy tudott írni-olvasni.Szerinted honnan tanulta?Valószínű,hogy nem a szomszéd néni tanítgatta!

És a lányod szeretne diplomázni? Mert ahhoz kell a nyelvismeret meg írni olvasni is tudni kell..vagy mihez fog kezdeni? Akkor már nem les annyira beteg gondolom ha a megélhetése múlik rajta.

Amúgy a nevelési tanácsadóban egy 20 perces tesztel eldöntik,hogy diszleksziás a gyerek és odaadják a felmentést.... de igen,biztosan a mai gyerekek 50% nem hülye,lusta,vagy visszamaradott hanem diszleksziás..akkora kamu,hogy nem igaz