Mit gondoltok az SNI-s, ADHD-s gyerekek normál osztályokba integrálásáról?

A 19-essel egyezik a tapasztalatom. Nálunk is mind a sima lakótelepi általánosban, mind a gimiben (nem is akárhol, a Fővárosi Fazekasban) mindig ki volt pécézve egy vagy pár gyerek az osztályból, akiket szivattak. Nem a problémások. Nyilván egy idő után volt aki problémássá vált, agresszív lett ettől, de nem az volt a kiindulás, elég volt kicsit kilógni a sorból.

Szóval nem, nem kell bántóan viselkedni hozzá, elég a senkinek sem ártó furaság.

Ugyanakkor én azt gondolom, hogy ez nem a diákok hibája (a gyerekek gyerekesek), a tanároknak kéne közbelépni, akiknek érthető okokból nincs rá kapacitása és ez a rendszer hibája.

Az érzékenyítés pedig meglepően hatékony az én tapasztalatom szerint. Egy táborban fordult elő, hogy az egyik felnőtt résztvevő hozott magával két cigány kisfiút, akik sztereotipikus cigányosan viselkedtek, és abból is kihozták az előítéleteket, aki azt hitte magáról, neki nincs. Aztán két nap múlva jött még egy résztvevő, aki amúgy szociális munkás, és bár explicit érzékenyítés nem volt, segített szót érteni. Nagyon tanulságos élmény volt.

25ös, mit gondolsz, honnan tanulnak normális viselkedésmintát? Hogy tud tanulni akár csak két viselkedésproblémás összezárva? Azokban a sulikban te nem voltál ott. Nem ismered az életútjaikat, a továbbtanulási lehetőségeiket, az iqjukat/képességeiket, hogy mivé válhattak volna normál helyen. Semmi sem ad olyan hátteret, mint a normális gyerekek közege normális tananyaggal rendben az órán. 30-40 éve a tanárok pár körmössel, szóbeli alázással, erős kar és fülrángatással levezették a feszültséget, amit a problémás gyerekek jelentettek számukra, ők meg szorongóbbak lettek ezektől és kevésbé problémás viselkedésűek. Könnyebb úgy, ha megverheted néha, aki idegesít, aki ettől még csendben is képes maradni, úgy tudsz foglalkozni a többivel. A mai tanárok ezt nem tehetik meg(szerencsére), így nem tudják megbosszulni a sérelmeiket, levezetni a feszültséget a gyereken, azok meg nem szoronganak az őket ért sérelmektől, nem vesznek vissza. Az a rendszer rossz volt a problémás gyerekeknek. Ez a mostani nyerőbb nekik, csak nem ideális, viszont rossz a normális, jó képességűeknek. Még alakítani kell, hogy mindenkinek jó legyen. Ennek a rendszernek a legnagyobb vesztesei a tanárok(bocs tanárok).

Amúgy külföldön sem működik, egy rakás film és sorozat van erről az elmúlt 20 évből, pont most néztem végig a parenthoodot, ahol a kissrác tipikus auti, közepesen zaklat/bánt mást és ki is van utálva, szekálják. Az egy nagyon valósághű ábrázolás és közelít a valós helyzetekhez, amíg mondjuk az atypical egy kamu-autis életét meséli el cuki passzív autiként, aki néha csak kiborul és ennyi. A Parenthoodban Max többször zaklat/bánt mást, hogy észre sem veszi.. a valóságban ilyen helyzetek naponta vannak problémásokkal, de tényleg, pont ilyenek.. ahol egy kellemetlen vagy még csak nem is annak szánt megjegyzésre ugrik az auti kissrác és sokáig pörög rajta és dramatoziálja magában, majd sokáig haragszik a másikra egy sérelem miatt, és utána bunkó vele, vagy úgy érzi megfoghatja valaki kezét és visszahúzhatja mert nem azt csinálja, amit a másik akar, vagy zaklatja a másikat más téren, sérültségéből adódóan, de nagyon gyakran lekezelő, bunkó, érzéketlen, bántó. Ezeket mind büntetik a sorozatban, hiába nem tehet róla a fiú, hogy nem érti, hogy amit csinál, az rossz, vagy nem az történt, amit gondolt, és a szülei meg folyton mentegetik. Ez annyira valósághű, hogy elmondani nem tudom, és simán együttérzel mindenkivel, aki utálja, de azért sajnálod is, mert magányos és van, aki irigységből ugratja például, de nem jellemző.. az nem valóságos, hogy a rokonairól minden negatív megjegyzése/tette lepattan. Ez a valóságot mutatja be, hogy zaklat/bánt mást egy közepesen enyhe auti és miért is van kirekesztve. Iszonyú jónak tartom, aki megformálta a karaktert, teljesen valós helyzetek, mit is viselnek el a többiek egy autinál, aki "nem tehet róla", hogy bánt mást szavakkal és kisebb tettekkel, és miért fordulnak ellene, miért ébreszt ellenszenvet. Külön jó az, amikor beül órára és kicsinálja a tanár idegeit, amiből fél percet mutatnak csak, de bőven elég megérteni, hogy ez elviselhetetlen napi 8 órában, amíg a tanár leléphet 45 perc óra után másik osztályhoz..

Na mindegy..

A kérdésed provokatív, bántó és tudatlan.

Mielőtt ilyen kérdéseket írnál ki, tájékozódhatnál. A cikk nyilván nem mutatja be egész pontosan, hogy mi is történt.

Így nekünk kívülállóként elég nehéz eldönteni, hogy kinek is van igaza.

Viszont te egy kalap alá veszed az összes sni-s gyereket, miközben fogalmad sincs arról, hogy ez mit is jelent. Sni-s lehet egy diszlexiás, egy figyelemzavaros, egy dadogó, egy hallássérült stb. kisgyerek. A sajátos nevelési igény nem egyenlő a neveletlen, elmebeteg, gettós közveszélyes bűnözővel, akitől féltened kell a csemetédet. Nagyon sok olyan sni-s gyerek van, aki csendben elül a sarokban, és nincs vele semmi baj, csak éppen bukdácsol, mert tanulási zavara van.

Ha egy autista gyerek így viselkedik, könnyen lehet, hogy valóban nem integrálható, de az is lehet, hogy a többi gyerek magatartása, illetve a pedagógusok közönye, vagy hozzá nem értése hozta ki ezt belőle. Mert ők tényleg könnyebben provokálhatók.

A lányomnak is volt autista osztálytársa. És ott a legelején elmondta a szülő, hogy a gyerek autista, és ő is mondta a társainak. Szegénykék nagy naivan azt hitték, hogy ez majd némi együttérzést vált ki a többiekből. Sajnos nem ez történt. Volt olyan anyuka, aki még engem is leszólított az évnyitón, hogy írjunk már petíciót, hogy ezt az elmebeteget miért hozták a normális gyerekek közé. Ennek a nőnek a fia volt a legnagyobb szemét az egész iskolában, és természetesen nonstop szekírozta az autista gyereket. De ha ezt hallotta otthon, akkor persze mit is csodálkozunk. Erre lenne való az érzékenyítés. De az a helyzet, hogyha egy család olyan, akkor hiába mondja el az osztályfőnök a szülői értekezleten 2 mondatban a dolgot, az nem fog a helyzeten változtatni.

Miután ez a család elköltözött, azért nyugodtabb lett az osztály, annyira már nem szekálták az autista gyereket.

Ha viszont egy autista kisgyerek annyira érintett, hogy kiborul minden zajtól, tömegtől, stb. és emiatt dührohamai vannak, és rátámad a többiekre, akkor természetesen ezt nem kell a közösségnek elviselni. A kérdés az, hogy ezt mi váltotta ki. Mert ha folyamatosan szekálják a többiek, és nem kap segítséget, az még egy neurotipikus gyereket is kiborít.

Nincsenek könnyű helyzetben a pedagógusok sem, mert magasak az osztálylétszámok, nem kaptak ilyen irányú képzést, és nincs segítő személyzet sem. Ezeknek a gyerekeknek kellene a pedagógiai asszisztens, hogy adott esetben ki tudják kísérni a gyereket, ha látják, hogy az kiborult. Természetesen az állam ezt nem fizeti ki. Nálunk annyi az integráció, hogy belökik a gyereket a 30 fős osztályba, és kap heti pár óra fejlesztést, már ha kap. De általában a fejlesztés nem segít, mert nem ez a probléma, hanem a közösségi együttlét, amit annak a pedagógusnak kéne kezelni, akivel a gyerek napi szinten együtt van.

Tudod, hogy mit él át egy ilyen család? Tudod, hogy a szülők mennyire szenvednek, mert nem kapnak segítséget, a gyerek szenved az iskolában, és mégis mindenki csak őket hibáztatja? Mert az ugye senkinek nem jut eszébe, hogy az államot okolja, sem az iskolának, sem a többi szülőnek. A gyereknek iskolába kell járnia, és ezeknek a gyerekeknek nem nagyon van hová menniük. A szülő minden nap sík ideg, hogy vajon ma megint mi fog történni az iskolában. Mert ez a rendszer nem az, amire az autista gyereknek szüksége van, és a szülő nem tud mit csinálni. A gyereke nem kapja meg azt az ellátást, amire az állapota alapján jogosult lenne, aztán mégis mindenki a szülőre mutogat. Elvitte kivizsgáltatni, hordja fejlesztésre, szerinted még mi mást tudna csinálni?!

Szóval én nagyon sajnálom őket.

Természetesen ez nem azt jelenti, hogyha egy gyerek közveszélyes, akkor azt el kell tűrni egy közösségben. De ez nem kizárólag az sni miatt lehet, sőt, velük legalább foglalkoznak. Több olyan problémás gyereket láttam, aki neveletlen volt, vagy olyan családi háttérrel rendelkeztek, ami a gyermek fejlődésének nem volt előnyös. Jelenleg a fiam osztályában is van egy kislány, aki miatt lehetetlen tanítani. És még csak nem is sni-s, egyszerűen tényleg neveletlen. De neki persze minden joga megvan ahhoz, hogy oda járjon, mert nincs diagnózisa. Akit meg pszichológushoz, meg fejlesztésekre járatnak a szülei, azok takarodjanak?! Ezt hogy gondolod?

28 Biztosan nagyon okos vagy, de annyit nem sikerült értelmezni, hogy mi itt a kérdés. Megsugom nem az, hogy mi a véleményed az esti iskolákról. Volt osztálytársam, akit egyszerűen oda irattak be, utána diplomázott. Engem is simán felvettek az egyetemre, pont a jó pontszámaim miatt, egy jó gimnáziumban nem lett volna majdnem kitűnő érettségim, pont az esti segitett hozzá hogy könnyen bekeruljek a felsőoktatásba. Nyilván van ott mindenféle ember, egy magadfajta ki is készülne 10 perc alatt. De én nem vagyok ilyen, sőt azt sem nézem le akinek érettségije sincs, ugyanolyan ember, mint az akinek van. De a témára visszatérve: Mindenhol van kiutált gyerek. Általánosba egy kertvárosi normál állami iskolába jártam: a streber, jó tanuló gyerek lett kiutalva, felsőben le is lépett, ilyenkor az osztály megkeresi a következő leggyengébb lancszemet. Egy okoskodó és okos, kicsit rosszul öltözött gyerekre esett a választás. Jött a gimnázium, ami messze a legrosszabb volt bully szempontjából: 25 lány, 5 fiú. A sok lány nem jó egy osztályban, kiutáltak: nem megfelelő, nem divatos ruha (mert más nagyobb eltérések nem voltak). Szakközépiskola: főleg a vidékieket utalták ki, akik nem vették a lapot. Esti: auti, ert. fogy. tanulók.

A szuper gimiben is van bully, mindig azt választják ki aki eltér a többiektől, ha az illető nem bírja tovább és eljön onnan, választanak másikat. Attól még, hogy láttál egy autistát akit nem zaklattak, attól még lehet, sőt biztos, hogy nagyon sok autistát viszont zaklatnak. Csak azért, mert kilognak a sorból. Nem jól reagálnak vissza ha kicsit szivatjak őket és sok fiatal számára vicces ahogyan ki tudnak borulni, vagy furán reagálnak.