Ùgy èrzem ide kell menekülnöm... Azokhoz szòl a kerdèsem akinek halmozottan sèrült,sèrült gyerekük van,vagy ismerősènek,családban stb??? 3 èves halmozottan sèrült a kislànyom.(nem jàr,beszèl,enyhe èrtelmi fogy.ill autista vonàsok)
Imàdom ,az èletem adnàm èrte de vannak napok mikor ùgy èrzem nem.bírom tovàbb...Rettentően nehèz természete vqn,sokat sír ,ès persze a mindennapi küzdelmek a mozgàs lemaradàs miatt(alig tudok vele így tèlen valamit is csinàlni)
Szòval èn nem èrtem hogy tudnak màs hasonlò szülők àradozni hogy mekkora àldàs egy beteg gyerek...meg hogy mennyit tanít stb...kövezzetek meg de èn sajnos sokszor nem èszlelem ezeket acsodàkat mellette😪
Mit kellene tennem??
8-as, èn nem tudnàm senkinek odaadni a gyerekem. Nehéz vele, de én ismerem a legjobban. Màs nem lenne vele ennyire türelmes, nem tudja mi borìtja ki, mitől nyugszik meg hamar. Nagyon sokszor nem attól fejlődik legjobban a gyerek ami a ,,nagy könyvben meg van ìrva". A szülő szeretettel, odafigyeléssel kitapasztalja az egyèni legjobb utat. Ezt senki màs nem tennè meg a gyerekèrt.
Meg az ember szereti a gyerekèt, több ènidő jó lenne, de nèlküle meghalnèk.
12 igen, értelek mostmár. Az ember nem elhessegeti a jövő probléma körét, hanem elfogadja, hogy kívül esik a hatáskörén. Megtenni, amit kell, azt csak a jelenben lehet. Ugyan minek aggódni előre? És bár lehet, hogy a halála után olyan intézménybe kerül, ahol nincs jó helye, de az még mindig jobb.lehet, mintha ott éli le az életét.
Senki nem választana fogyatékos/sérült gyereket, ha lehetne választani. De azért a tömeg intézeti elhelyezés nagyon méltatlan tud lenni, és szerintem nagyon mélyen emberi, hogy gondoskodni akarunk a rászorulókról.
Inkább az a szégyen, hogy sokkal több erőforrása van a társadalomnak, mint valaha, és mégsincs ennek a problémának kényelmesebb és emberséges megoldása. Lehet olcsóbb lenne megfizetni ápolókat, hogy heti 3* segítsenek be ilyen családoknál, mint fenntartani intézményeket orvosokkal, épuletekkel stb. (Már ahol ez a gondozási forma szóba jöhet)
Én megértem amúgy, hogy te hogy érzel. Valahogy megmenekültél az élethosszig tartó elemésztő aggodalomtól azzal, hogy a gyereked meghalt, ami persze szörnyű tragédia, őszinte részvétem. De a tragédia már a halála előtt megtörtént valahol, és az ember érzései összekavarodnak...
Egy fórumon olvastam egy anyukát, akinek meghalt egy idősebb gyereke, majd rá egy évre született egy súlyosan autista fia. Azt írta, a haláleset okozta fájdalom örökké és mindig ott van a szívében, de ezzel együtt is újjá tudta (volna) építeni az életét. Viszont az autista fia nevelése minden nap sokkal nehezebb. Nincs újrakezdés...
14 es koszonom a resztvevo szavaidat, orulok hogy meg tudtam magyarazni miert irtam amit irtam ide.
15 os. Nem tudom a megoldast ahogyan masok sem. Itt ahol elek jobbak a korulmenyek mert gazdagabb az orszag de meg itt is tavol van attol hogy egy intezeti elhelyezes totalisan optimalis legyen.
Nem ertem a 9-10stb minek kell beszóljon.
Tán nincs a 8nak joga bármit irni amit érez ezzel kapcsolatban? bakker nézzetek már magatokba.
Bírom amikor olyan okosnak gondoljatok magatokat pedig nem értetek semmi egyből az ítélkezés megy !
8-as..
Ez lenne a legegyeszerűbb ugye de felcsinåltatni feltudnăd magad ez így gusztustalan volt ahogy írtad. Meg másra hárítani ami tőled belőled van. 🤮🤮🤮
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!