Autista hisztit lehet úgy kezelni, hogy ignorálom?
Autista dührohamot lehet úgy kezelni, hogy nem veszek róla tudomást?
Egyszerűen az emberi korlátaim végén vagyok.
20 sajnos nem segít rajtam, hogy nem szándékosan csinálja. :(
es én az anyukákról írtam hogy szedik a nyugtatót és az antidepresszanst, mert olyan lesz a lelkiállapotuk, hogy csak így tudják nevelni az erintett gyerekuket. még a saját agyukat is képesek gyógyszerekkel módosítani, hogy kitartsanak.
Szerintem itt fejezzük be egymás hibáztatását, mert azzal nem jutunk előre. Az nyilvánvaló, hogy súlyos autista gyereket nevelni nagyon kimerítő (számomra is világos ez, akinek nem volt benne része). Arról kevesebb szó esik, de szerintem szintén egyértelmű, hogy súlyos autistának lenni sok szenvedéssel jár. Egy dühroham nem csak a környezetnek, de minden bizonnyal az autistának is rossz.
Ugyanakkor, ahogy az autista gyerektől (vagy felnőttől) nem várható, hogy örökké kontrollálja magát, a - jó esetben - egészséges szülőtől sem várható el, hogy az év összes napján, 0-24-ben tökéletesen nevelje az autista gyerekét a végtelenségig. Pláne, ha ezt egyedül vagy nagyon kevés segítséggel kell megtennie - csak a családra, esetleg barátokra számíthat, ha vannak, hiszen állami segítség érdemben nincs. Normális ember nem képes sok-sok éven át szünet nélkül folyamatosan kiemelkedő teljesítményt nyújtani. Hiába lenne ez az autista gyerek szempontjából ideális. Biztos van egy-két csodaszülő, a többségnek ez nem megy.
És így teljesen meg lehet érteni, hogy ha a szülő általában támogatóan viselkedik a dührohamok alatt, néha már nem bírja, és kilép a szituációból. Ahogy én is a feltehetően egészséges, de épp fogzó fiamat is leteszem a padlóra, kimegyek és hagyom pár percig magában sírni, ha már nem bírok vele. Hiába gondolom úgy, hogy jogos igénye kézben lenni és jobb lenne neki, ha ezt az igényt ki tudnám elégíteni. De nem tudom, és ez a második legjobb megoldás.
"Igen, az autisták valóban ilyen eredendően gonoszlelkű, szívtelen kis dögök, akiknek az egyetlen céljuk az életben, hogy tönkretegyék a körülöttük élők életét. Véletlenül se próbáljátok megérteni, hogy ezt nem szándékosan csinálja és esetleg beszélgetni vele, hogy mit érez és hogyan lenne könnyebb neki (és ezáltal nektek is, mert tudom, hogy csak ez számít)."
Senki nem mondta, hogy nem ülünk le és nem beszélgetünk vele. Attól, hogy nem szándékosan csinálja, attól még nem lehet ezzel együtt élni.
Ha valóban érted, hogy ez miről szól, akkor azt is tudhatod, hogy nem segít a beszélgetés, pont azért, mert nem direkt csinálja.. Sok autista nem is tud beszélni.
Igen, szörnyetegek vagyunk. De szerintem meg nagyon rossz irányba ment el a társadalom. Mindenkitől elvárt, hogy egyedül, nulla segítséggel nevelje az ilyen gyerekeket. És közben még mosolyogjon is, és legyen boldog, és persze ne panaszkodjon, hiszen a gyerek nem tehet róla.
Ismeritek Maugli történetét? Na, ő kitett, nem beszélő autista volt, a későbbi kutatások szerint. Ma meg mindenkit meg kell menteni. Van egy autista gyerek a családban, akiből soha nem lesz normális ember, de hagyjuk, hogy tönkretegye az egész család életét, akikből egyébként lehetett volna normális, egészséges, a társadalom számára hasznos ember. De még gyógyszert se adjunk neki, mert jaj, szegényke ne legyen leszedálva. Inkább szedálja le magát az anyja aki neveli, neki nyilván sokkal jobb lesz tőle.
Az evolúció szerint a beteg gyereket hátra szokták hagyni, hogy ne tegye tönkre a közösséget, nálunk meg most az az elvárt, hogy a beteg érdeke kerüljön az egészséges elé. Hát érdekes hozzáállás. Nyugodtan le lehet pontozni, de én szerintem több intézet kéne az ilyen gyerekeknek, és nem a szülőkre hagyni, hadd kínlódjanak velük.
"Mindenkitől elvárt, hogy egyedül, nulla segítséggel nevelje az ilyen gyerekeket."
Nyilván van igazság a kommentedben, hogy ma Magyarországon siralmasan kevés támogatást kapnak a fogyatékkal vagy tartós betegséggel élő emberek. Viszont azt se felejtsük el, hogy a gyerekvállalás döntés kérdése. Ha gyereket vállalsz, ha tetszik, ha nem, benne van a pakliban, hogy nem egy átlagos, hanem pl. egy beteg, fogyatékos, neurodivergens vagy már "normálistól" eltérő gyereked lesz és az is, hogy ez a gyerek esetleg nem fog tudni magáról soha önállóan gondoskodni. Ha a saját akaratodból gyereket vállalsz azért, mert neked az a vágyad, hogy szülővé válj, akkor elég tapló dolognak érzem, hogy úgy nyilatkozol erről a gyerekről, hogy "tönkreteszi az egész család életét". A gyerek nem kérte, hogy megszülethessen. Te akartál gyereket.
Utolsó, viszont senki sem beteg gyereket akart. Mindenki egészséges gyermekre vágyva vágott bele a gyerekvállalásba! Voltak tervei, elképzelései, álmai amiket szeretett volna megélni a gyermekével. Vagy épp mellette a saját életében. Ehelyett "azt kapta amit kapott", nemcsak azt a gyermeket és azt az életet kell elgyászolnia mit elképzelt de a sajátját is ami lehetett volna de egy autista mellett nem lesz. Miért kellene ehhez jó képet vágni és örömmel megélni egy életre szóló terhet ami attól még nem kisebb, hogy az ember lánya akarta azt a gyereket. Sőt adott esetben többet is, na de ezek után ki az aki be mer vállalni még egyet?
Ezt az egyet sem vállalta volna ha már a terhesség alatt kiderül, hogy fejlődési rendellenességgel jön a világra. Csak sajnos ez pont nem szűrhető, és úgy látom gyógyítani sem érdeke senkinek pedig a jelenlegi helyzetből nem profitál senki.
Érintett szülő vagyok. Attól, hogy idealizálni próbálják a magasan funkcionálók meg az Aspergeresek és kikérik maguknak, ez még igenis egy nagyon komoly fogyatékosságot okozó állapot amit nem kéne elbagatellizálni annyival, hogy hát csak egy kicsit eltérő fejlődés amivel még simán élhet teljes életet. Ha ez ennyire enyhe akkor a statisztikák szerint miért csak 100-bol 5 lesz önellátó a többi egész életen át változó erősségű támogatásra szorul? Az az eltérő képességprofil nem biztos ,hogy takar különleges képességet. Van, hogy minden téren súlyos lemaradást jelöl miközben nem kíséri semmilyen kiemelkedő készség képesség memória hanem mondjuk egy enyhe vagy középsúlyos értelmi fogyaték.
Az ide kommentelő Aspergeresek többsége nem is tudja milyen szerencsés ő és a családja! Miattuk lassan már legyintünk azt gondolva, hogy ez a fejlődési zavar csak kicsit furcsa embereket eredményez akik még simán be tudnak illeszkedni a társadalomba!
Holott ez sajnos nem minden esetben van így!
Lehet velük beszelgetni, csak ne gondolja senki, hogy az autizmus csak az írni olvasni beszélni tudó magasan funkcionáló és Aspergeres autistákból áll azért tűnhet úgy, hogy ők vannak többségben mivel a többiek nem tudnak ide kommentelni kevésbé "látszanak".
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!