Szüleivel tiszteletlen, agresszív kamasz kezelése- hogyan?
13 éves lány, tele elfojtással. Iskolában zárkózott, de sok a felé irányuló agresszió- ezt hozza haza. Ezt értem is. Egyedül nevelem, nem tudok megadni neki mindent, lehet, hogy ezért is fordul ellenem, vagy rivalizál... mindenesetre rendszeresen belém mar, karomba, arcomba, megrúg és ocsmányul beszél. Az okosok azt mondják, hogy persze, hogy én kapom,mert velem tét nélkül megteheti, akkor is szeretem. Mindig is megengedő voltam, érte élek, valóban lehet ez is egy következmény, de ezt visszacsinálni már nem lehet. Azért az a kérdés, hogy mit lehet tenni ellene? Kértem, parancsoltam, hogy viselkedjen, de csak kiröhög. Élvezi ha megalázhat, főleg nyilvánosan.
Az iskolában megtanítják őket, hogy még egy fülest se kaphatnak, mert a szülő nem verheti a gyereket, de ő verheti??! Ezt nem tanítják? Mert más szülőktől is hallottam, nem akartam elhinni és biztos voltam benne, hogy ez velünk nem történhet meg. Szóval úgy tűnik, elég általános ez a dolog, csak erről nem beszélnek. Vagy lehet menni pszichológushoz, aki meg rögtön előfeltételezésekkel él, hogy biztos agressziót lát...
Tehát a kérdés, hogy mit lehet tenni amikor már ilyen rosszul áll a helyzet?
Nem akarom vele elrontani a kapcsolatot, de tovább nem tűrhetem.
Megértéssel, elfogadással, ítélkezésmentes meghallgatással, támogatással, szeretettel, öleléssel, segítéssel, önállóság hagyással, hogy megismerhesse milyen saját hibából bukni..
Illetve ha megalázzák az osztályban MIÉRT ne, váltasz iskolát?? Már régen kellett volna!
Mondjuk ha rúgdos a saját 13 (!) éves gyereked,akkor már nem sokra mész a megértéssel meg az elfogadással .
Szakemberhez kéne vinni ,mert látható,hogy képtelen vagy fegyelmezni vagy nevelni a gyerekedet . Neked így volt kényelmes,most megiszod a levét .
8-nak.
Szoktunk beszélgetni. És ott látszik, hogy nem teljesen veszett az ügy, hogy még elmondja, mi volt órákon, órák közt. Leginkább digitális oktatás előtti időszakról beszélek, de egy hónapja van itthon teljesen egyedül, míg én dolgozom. Mikor megjövök egyből enni kap most is, tehát ő az első (eszik napközben, csak azért írom, mert ő az első) Kivinni nem lehetett az utcára egész héten, még egy bevásárlás erejéig sem. Így volt, hogy 5 napig ki sem mozdult, tanult, tévézett. Beszélgetünk, viháncolunk is együtt, hétvégén közös programok, együtt főzés. Irreális álmait is a helyzethez mérten próbálom támogatni.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!