Lehet, hogy autist a 2 eves gyerekem?

Megint én vagyok. 23 hónapos a gyermeked, azt írod, azaz a kettőt be se töltötte. Tudod hogy hívja ezt a szakirodalom? Életkori autizmus, ami azt jelenti, hogy totál normálisak az autisztikus tünetek kb 18 hós korig, esetleg 24 hónapos korig -magyarán MINDENKI autisztikus tünettel rendelkezik, kb másfél éves korig, ami EGÉSZSÉGESséggel nincs ellentétben, mert életkori sajátosság-, azonban valóban NINCS az általad soroltak között autisztikus tünet, kivéve a szenzoros túlérzékenység, amit még mindig nem részleteztél, pedig annak fényében esetleg picivel többet tudnéké mondani neked.

És valóban megnyugodhatsz, ha ennyi a helyzet. Azonban ha egy anyagilag érdekelt szakember riogatna téged, ne hagyd magad. Javaslom, hogy mind többféle szakembertől kérj véleményt, de NE vidd diagnózoisra, csak ha nagyon nagy gyanú merülne fel, mert hajlamosak az anyagilag érdekeltek hamis diagnózist felállítani és majdnan félrekezelni, részben direkt típusú fejlesztési módszerekkel, ami egészséges 7 év alattiaknak ártalmas (neurózist okoz nagy eséllyel a tartós direkt módszerű fejlesztés a 7 év alattiak számára idővel, mert még erősen elaborálnak, ami utóbbi ekkortájt normális a másfajta agyi idegkapcsolatok miatt, de pont ezért szinte csak indirekt módszerrel fejlesztünk, a szabad, s pontán játék túlsúlyával), bár a valóban középsúlyos fogyatékkal élőknek és sni-knek használ a korai fejlesztés.

Ugyan, hol volna mégis a gyereked a problémástól ez alapján...

Ne vicceljünk... (Ezt a kamu szakiknak üzenem, mert sajnos sok olyan létezik.)

Nyugi.

Na így már picit élesebb a kép. Ez SEM utal autizmusra. Egyfelől dackorszakban van, ezért az erős "hiszti", dühroham. Minden gyerek átéli és ÁT KELL ÉLJE a dackorszakot, amely elnevezés az éntudat érésével kapcsolatos viselkedési módok együttesére utal. Minden életkorban más és más oka van a dacknak, de kb 12-36 hónapos kor között egy / másfél éven át -egyénenként valtozó, hogy ezen belül pontosan mikor- még sem az akarat, sem az éntudat NEM kialakult, hanem ALAKULÓBAN VAN.

Ezért sajnátos a dac, valamint nem elég differenciált,

nem kifinomult még az énkereséssel összefüggő viselkedés módja. Később kifinomultabbá is válik, valmint az ovis részben bizonyítani, megfelelni IS vágyik, azért más az ovis düh, illetve dac. Tömören és részleges vázlatként válaszolva ennyi a lényeg és az összehasonlítás az óvodás korral.

A felületekkel (beton, fű, stb), és az étellel kapcsolatos helyzet meg szintén tipikus 1-2 éves reakció -sok szempontból a 3, 3 és fél éves kor átmenetet képez a totyogó kor, és az óvodás kor között-, az egyik totyogó X ételre finnyás, a másik meg Y ételre, és ráadásul változni is szokott az ízlésük és reagálásuk, ilyen értelemben szenzorosan is, tehát különösen a 3. szülinap előtt.

Tehát ez alapján SEM lehet gyanakodni autizmusra.

De nem győzöm hangsúlyozni, hogy csak a kérdezők leírása alapján lehet véleményt modnani itt. Élőben lehet, hogy olyat is meglátnék, ami számodra nem feltűnő, azaz távban lehetetlen diagnosztizálni, ráadásul csak az alapjaira látok rá, de a leírásod kapcsán bőven elég a vonatkozó alapokkal tisztában lenni. Nem orvos vagyok, sem gyógypedagógus, más a szakterületem, de kisgyermekekkel összefügg a szakterületem. Ha csak ennyit érzékelni egy gyermekről, amiket megírtál, ahhoz nem kell speciális szaktudás, mert egyértelmű, hogy ennyiből nem lehet autizmusra következtető diagnózist felállítani.

Még mindig én vagyok, a beszédérésre is írtál egy fél mondatot, kérdező. Ennek kapcsán, szintén megnyugtatásodra melegen ajánlom egy zseniális szakember előadásából az alábbi tíz perces részletet (az iróniáját nehogy félreértsd) :

https://www.youtube.com/watch?v=Pq6Z5e_25DQ&t=0s