Te mit tennél, ha egy másik gyerek megenné a tiéd uzsonnáját? Illetve mit tennél, ha a tiéd enné meg a másét? Az óvónőnek mit kellene tennie?

Tudod kérdező, azért valami sántít.

Ugyanis nálunk a gyerekek nagy része ingyen kap enni, ugyanis olyan jövedelemhatárhoz van szabva az ingyenes étkezés, hogy még akik teljesen átlagosan élnek, még nekik is jár, tényleg csak akik nagyon jól keresnek, azoknak kell érteni fizetni.

Ha ti tényleg olyan rosszul álltok anyagilag, mint ahogy mondod, akkor miért nem ingyenes az étkezés?

Meg ne haragudj, de az, hogy a gyerekednek enni adj, az nem hogy állunk anyagilag kérdése! Az étkezés alapvető szükséglet! És most ne haragudj, hogy ilyet mondok, de elásnám magam szégyenembe, ha olyan rosszul állnék anyagilag, hogy nem tudnék enni adni a gyerekemnek, akkor inkább elmennék akármilyen alja munkát végezni, de a gyerek tudjon enni. És akkor nem is egy gyerekről beszélünk? Akkor miért vállaltál többet? Tudod mi valamennyivel többet keresünk 200.000 Ft-nál a párommal, egy gyerekünk van, de mi nem vállalunk pont az anyagiak miatt többet, mert még egyet ebből nem tudnánk eltartani.

Meg aztán azt már csak halkan jegyzem meg, hogy bezzeg internetre futja...

Ez vagy kamu, vagy csak vitázni akarsz!

Akkor vállaljatok plusz munkát, vagy költözzetek szülőkhöz, rokonhoz, ha tudtok, a házat, lakást adjátok ki albérletbe, abból fizessétek ki a hitelt, de ilyen nincs kérdező, hogy nincs pénz ennivalóra!!!

Meg ne kukit adj a gyereknek, hanem vegyél akkor negyed kg kenyeret, pár szelet szalámit, az nem nagy pénz és jól lakik a gyerek!

Egyrészt ha a kisfiú anyukája lennék, akkor sűrű bocsánat kérés közepette megkérdezem, hogy mit szeretne a pékségből és hozok neki.

Ha az óvónő lennék, akkor gondolkodás nélkül adtam volna a gyereknek az egyik maradék uzsit. (Amit nyilván visz haza saját maguknak..)

Ha meg a te helyedben lettem volna, akkor..

1. Mivel nem tehetem meg, hogy elhagyjam a dolgaimat, mert képtelen vagyok arra, hogy pótoljam, ezért eszembe nem jutna kint hagyni.

2. Ha már így történt, akkor magamat ostobázom le és nem a gyerekre haragszom, mert az "felzabálta" a lányod uzsiját.

3. Ha már egy kiflire való sincs nálam, akkor bizony félreteszem a büszkeségemet és megmondom őszintén az anyukának, óvónőnek, hogy ez a helyzet, és nem szeretnéd, hogy a lányod éhen maradjon.

4. Biztos van olyan anyuka, akivel egész jóban vagy..kölcsön kellett volna kérni. 200 forintot tán csak vissza tudsz adni másnap.

5. Mi a jó büdös francnak vállaltál még egy gyereket, ha egyszer egy kiflit és felvágottat nem tudsz neki venni szorult helyzetben??

Azért a hitel, banki törlesztő (mire is, ha albérletben éltek?) nem 1 napja keletkezett dolgok.. Ha még az első gyereke után történt is valami, és megszorultatok, 2. gyereket, akkor se kellett volna vállalni erre a helyzetre. De hát persze..nem volt szíved elvetetni..biztos sokkal jobb érzés, amikor a saját gyereked éhezik.

Na mindegy..

Szóval tedd félre a büszkeségedet és kérjél ilyenkor. Ne a lányod éhezzen a ti szerencsétlenségetek miatt.

azért az érdekes, hogy 500.-ot kérsz egy fél szelet kenyérért (havi 40.000Ft-ot fizetsz az ovis étkezésért, vagy hogy jön ki neked az 500.- uzsonnára?), de 25.-ért nem tudsz egy kiflit venni?

én dajka vagyok, nálunk úgy van, hogy reggel leadom hányan vagyunk és pont annyit adnak a konyháról. lehet a konyhán van még pluszba, de az óvónő valóban nem hagyhatja ott a csoportot csak mert te nem figyeltél a lányod uzsijára

Válaszaim:

Ha megennék a gyerekem uzsonnáját úgy, hogy én is jelen vagyok, akkor azt mondanám semmi baj, és vennék a gyereknek valamit enni. Ha fel is ajánlana valaki egy szelet kenyérért meg a rajta lévő filléres vacakért pénzt, akkor azonnal visszautasítanám.

Ha az én gyerekem enné meg más kajáját, akkor elnézést kérnék és megígérném a károsult gyereknek, hogy másnap viszek neki valami finomságot. Csak neki. De egy büdös fillért sem ajánlanék fel senkinek sem egy szelet kenyérért! Főleg nem 500 forintot! Egy uzsonnáért! Akkor sem ha az a szar kaviárral van megkenve! Amúgy én azt gondolnám, megalázó lenne másról azt feltételezni, hogy nem tud egy kiflit venni a gyerekének, tehát eszembe sem jutna pénzt ajánlani. Nem is értem ezt a részét a sztorinak. Szerintem gáz, hogy kértél 500 forintot kvázi a semmiért.

Az óvónő látván a gyerek fancsali képét, hozhatott volna egy másik szelet kenyeret. De lehet, hogy tényleg nem volt már, nem tudom. Meg ha úgyis indulunk haza, akkor tök mindegy, mert úgyis vettem volna valamit.

Ráadásul az ingyenes étkezés önbevallásos alapon működik, tehát elég aláírni egy papírt, hogy nyilatkozol arról, hogy rászorultok. Sehol nem ellenőrzik.

A többit elmondták előttem: felelőtlen hitelfelvétel, felelőtlen gyerekvállalás. Bölcsődébe is járhatna a kisebbik már, ha jövőre óvodás lesz, ergo te is dolgozhatnál.

A leírt helyzettel saját magadat égetted le többszörösen és a lányodon csattant, mert miattad nem jutott elegendő élelemhez.