Ha nem lenne kötelező az óvoda, akkor járatnád a gyereked?

Ez szomorú, hogy sokan azért kell járássák, mert dolgoznak.

Én is utáltam az ovit. Sírás volt egész nap. Aztán mikor mindenki elfogadta, hogy a szülei nem "mentik ki onnan", jött az elfogadás, meg ki kellett dolgozni a módszereket a túléléshez.

Aztán a kötelező alvás, mikor wc-re sem mehettünk ki, és ha tudtunk aludni, ha nem, végig kellett pihenni. Én is egy csomó olyan verset/mondókát tanultam a többi gyerektől, ami vagy pajzán vagy csúnyább szavas volt. És hazafelé elő is adtam a szüleimnek.

Aztán nálunk is meg kellett küzdeni a verekedéssel (kislányként), hogy hogy védjem meg magam...

És nálunk a óvónők gyerekei voltak a kivételezettek.

Szóval inkább a farkastorvényeket tanultam meg.

Utáltam az ovit. A szüleimnek nem is meséltem el mindent egy idő után, mert kb. minden napra volt valami szar. Vagy engem támadott valaki(k), vagy azt láttam, hogy más gyereket csúfolják a többiek, vagy valakit sarokba állít rendszeresen az óvónő, vagy lecsesz vagy mindenkit befenyít.

Persze a szülőknek az ment, hogy minden rendben. Ezt tanuljuk, vagy azt, készülünk erre/arra a műsorra.

Bárcsak otthon maradhattam volna...