Miért jó az óvónőknek az, ha a lányom ennyire sír az oviban?
Az idősebb lányomnál (már iskolás) úgy volt az óvodai beszoktatás, hogy az első pár napban én is bemehettem. Első nap én is ott voltam végig, második nap szépen kimentem a folyosóra, harmadik nap elmentem boltba, postára, negyedik nap csak egy órát voltam ott, pénteken meg már csak éppen egy kicsit. A kislány megnyugodott, és már következő héten bátran, magabiztosan szaladt befelé a szobába.
Időközben elköltöztünk, a kisebbik lányom már az új településen született. Itt csak egy óvoda van, szép, új építésű, modern, szép játékokkal.
Most három éves a kicsi, szeptember elején kezdtük a beszoktatást. Nekem fura volt, hogy az első nap el kellett búcsúzni az ajtóban, és becsapták az ajtót. Hallottam, hogy szegény gyerek megijedt, rögtön elkezdett sírni, mert akármennyire is fel lett készítve az óvodára, arra azért én se számítottam, hogy rögtön az első napon egy tök idegen néni (még sose látták egymást az óvónővel) így "elrabolja". Szegény gyerek egész délelőtt sírt, és sír azóta is minden áldott nap, megállás nélkül. Sem a közös játékban nem mer részt venni, se semmit nem csinál, csak ül, és sír. Ez ugyan meglep, mert amúgy aktív, más gyerekek felé nyitott, kezdeményező. De itt nem, itt begubózott, semmivel nem lehet a figyelmét elterelni, vagy a görcsösségét oldani.Itthon azt mondja, hogy maga az ovi tetszene neki, de megijedt, hogy én nem vagyok ott vele, neki ez ijesztő.
Próbáltam beszélni az óvónővel, hogy legalább egy kicsit bemehessek, hogy megnyugodhasson, de nem engedik. Közölték, hogy eddig se lehetett, és ezután se tehetnek kivételt, csak azért, mert az én gyerekem szeparációs problémákkal küzd. Nekik ez az elvük, és kész, majd beszokik, minden gyerek beszokik egyszer.
A férjem testvére óvónő-óvodavezető egy másik városban, vele beszélgettünk a gondokról. Neki ugyan nem tiszte, hogy a nevelési módszerekbe beleszóljon, de azt tanácsolt, hogy kérjem meg az óvónőket, hogy néhány játékot, amit ismer a lányom (babák, könyvek, autó, színező, azt bevihesse, hiszen az ismert játékok oldhatják a feszültségek.
Ma beszéltem az óvónőkkel, kértem, hogy egy-két babát, könyvet behozhassunk holnap, sajnos megemlítettem a sógornőmet is, erre az egyik óvónő magából kikelve közölte, azért, mert egy tudálékos szülő tudálékos sógornője azt mondja, nehogy már ők ezt tegyék, majd ők tudják, hogy mit csináljanak. Ott álltam leforrázva, és nem értettem, hogy ugyan mi rosszat mondtam?
De most tényleg? Miért ne próbálhatnánk meg egy picit segíteni a gyereknek?
válasza:Hat gratulalok az ovonoknek...lehet visszaadni a diplomat! Ez durva. Ugy latszik elfelejtettek mit tanultak... Beszelnek a vezetovel a helyedben! Szeparacios problemak, ugyesek, hogy csak ezt tudtak leszurni a helyzetbol.
Egy ovono
válasza:Hát ez egyáltalán nem beszoktatás amit leírtál. Az nagyobbal szerencséd volt, normális oviba került, de a kicsi...... Hát ehhez nem tudok én sem mit fűzni, ez durva, esetleg az óvódavezetővel tudnál beszélni még.
Nálunk is úgy van hogy első 2 nap ott vagyunk délelőtt a gyerkőccel, utána kicsit elmegyünk, hogy szokja, hogy anya nem mindig van ott, majd ott marad. De pl aludni is csak akkor kezdik ott altatni, ha látják, hogy egyébként napközben szépen elvan. És nálunk a beíratásnál mondták is, hogy ők szívesen veszik ha a gyerkőc visz be valami személyeset, mert így mégis megvan a kötődés.
válasza:Az intézmény vezetőjével kell elbeszélgetned. Amugy meg anyam.bevitt az oviba,beszelgettek az ovonovel egy ideig makd huss eltunt. Kicsi rn belecsimpaszkodtam a farácsba az ajto uvegén es sirtam sirtam sirtam....aztán beleszoktam. Jelentem nem lettem lelkisérült,pszichopata,ámokfutó,anyagyűlölő...stb
Azért azt a "4,5,6,7 napokig bejárkálunk,egész napot ott töltünk formácio nekem nagyon sensitive...aminek látom az eredményét az első osztályosoknál...nem jó értelemben.
válasza: válasza:Minden óvodában kell lennie beszoktatásnak,az hogy ők önkényesen úgy döntöttek,az egy dolog,de hogy ennyire nem partnerek az már szerintem probléma.Azt gondolom nekik is érdekük lenne,hogy ne bőgjön álló nap a gyermeked,még sem segítenek.Biztos minden rendben van odabent? Azért nehezen hiszem,hogy egy 3 évesnek egy percre se lehessen úgy elvonni a figyelmét,hogy ne hagyja abba a sírást,és ne érdekelje.Az hogy esetleg többször el pityergi magát az megesik,de hogy egyáltalán ne legyen terelhető a figyelme azt nem hiszem.Szerintem itt az óvónőkkel van a gond,de nem tudok hasznos tanácsot adni,ha ők segíteni nem akarnak.Lehet ovit kell váltani ha nem javul a helyzet
Egy dajka
válasza: válasza: válasza: válasza:Nálunk hasonló, de nem ennyire durva a helyzet. Nálunk se volt beszoktatás (3,5 éves a kislányom, igaz hogy volt bölcsis) hanem annyi volt, hogy megengedték hogy első nap csak 2 órát, második nap ebédig stb. maradjon a kislányom. De a csoportszobába én se tehettem be a lábam, egy percre sem. De ismerek olyan intézményt ahol még ezt sem engedik, hanem első naptól már ott kell aludni.
Nálunk az volt a probléma, hogy az egyik óvónő felmondott és már az 5. ovis naptól kezdve káosz volt, mindig más óvónőnek kellett átadni a lányomat, aki érthető módon ezt nagyon nem jól viselte. Mi a vezetőnővel beszéltünk, aki támogató volt és úgy néz ki, probléma egyelőre megoldva, de biztos vannak kevésbé szerencsések, ahol a vezetőnő és az óvónők sem működnek együtt.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!