Az egyik kisfiút pofon ütötte az óvónő. Szerintetek?

Tény és való, hogy ma már ilyet nem tehetnek az óvónők, de hogy őszinte legyek, ha a fiam csinálta volna ezt, én is a szájára csaptam volna. Csak hát az óvónő nem az anyja, így nem az ő dolga, hogy ilyen módon nevelje.

Sajnálatos, hogy az anyuka ebben a helyzetben még az óvónőre volt kiakadva, de hát ez van. Én az ő helyében mélységesen hallgattam volna inkább és elbeszélgettem volna otthon a gyerekével.

Bár mondjuk azt azért hozzátenném, hogy a fiamnak soha eszébe nem jutna leköpni az óvónőt...

Az anyja helyében mélységesen szégyelleném magam, hogy ilyen kölyköt neveltem. Van két választása:

1. megnevelik a kölyköt az óvónők helyette

2. gyereket hazazavarják, nevelje az anyja

Én sem szeretném, ha általános lenne ha az óvónők így nevelnék a gyerekeket, de azt hiszem ha az én gyerekem köpdösött volna és többszöri rászólás után sem hagyja abba, akkor egy ideig laposkúszásban lehajtott fejjel közlekednék az oviban, de nem az óvónőnek esnék neki.

A gyerekek csinálnak hülyeséget, nem kell mindenért lepofozni őket, de azt tapasztaltam, hogy az átlag normális gyerek ha dinka is néha, azért az óvónők tudják kezelni, és egy-egy eseten nem akadnak fenn. Az ilyen köpdösős-óvónő kiborítós gyerekek viszont rendszerint elég problémásak, én arra tippelek, hogy ez nem az első és nem is az utolsó eset, amikor ezzel a gyerekkel van baj...

Nem azt írtam hogy nem szégyellném magam, mert szégyellném. De nem ez volt a kérdés. Az óvónő akkor se pofozgossa a gyereket.

Most pedig lehet lepontozni, mert nem tartom normálisnak, hogy az óvónő megpofozza a gyerekemet.

Jaja, sejtettem én, hogy a gyerek nem egy ártatlan bárányka akinek csak egy rossz napja volt...

8: persze, hogy nem normális, hogy az óvónő gyereket pofozzon, de manapság nem is szokott előfordulni, legalábbis nagyon nem általános. Ha mégis előfordul mint ebben az esetben, akkor már nagyon szakadhatott az óvónőnél a cérna és tényleg nem az az eset, amikor egy alapból normális gyerek kissé zizzent egy nap. Az ilyet az ember elfogadja. Az enyémeknél is volt olyan, hogy az óvónő panaszkodott, hogy front lehet vagy mi, de az összes gyerek aznap zakkant volt. Előfordul, nem nagy ügy.

De amikor már egy gyerekkel rendszeresen nem bírnak, akkor lehet mondani, hogy kezeljék, na de hogyan, ha tudják, hogy se a játékmegvonás, büntiszék, sarokba állítás, szép szó, utasítás, semmi de semmi nem használ. Az átlag, normális gyerek anyukájának meg ha szóltak, akkor az legalább morcosan nézett a gyerekre, hogy kisfiam ezt nem szabad, ejnye... Ha viszont egy gyerek azt látja, hogy az anyja a vállát vonogatja, hogy de nem tudok vele mit csinálni, mert nem hallgat rám, akkor szerinted legközelebb szót fogad? Fenét, nem, mert tudja, hogy úgysem történik semmi.

Nálunk is volt egy ilyen gyerek, tévé a szobájában, este későig nézte a Cartoon network bármilyen zagyvaságát, másnap az oviban olyan volt mint az elvadult csikó, anyukája meg vonogatta a vállát, hogy de hát fiú meg nem hallgat rám, mit tudnék tenni.... Nem akar este időben lefeküdni, még tévézni akar. Ha kikapcsolom, újra bekapcsolja... Mit tehetnék???

Most egy ilyen szülővel hogy érteted meg, hogy a hiba benne meg a gyerekében van??