Csak nekem furcsa ez az anyuka, mit lehetne kezdeni vele?
Kislányomnak van az oviba egy jó kis barátnője. Most középső csoportosak. A kislánnyal együtt kezdtek el külön foglalkozásra járni, ami az ovitól és a lakásunktól 20 perc sétára van. Nagyon sokszor együtt mentünk, és minden egyes alkalommal hazáig kísértek minket, miközben ők ott laknak ahol a külön foglalkozás van . Volt, hogy akkor is hazáig kísértek mikor csak a férjem vitte a lányom. Aztán közben rá jöttünk, hogy mindig az ovinál hagyta az autóját és ezért sétáltak vissza. Nekem ez borzasztó fura.
A másik, hogy a nagyobbik lányomnak volt egy kis pizsi bulija otthon a sulis barátaival és elhívtuk a kislányt is. De akkor is úgy mondtam az anyukának, hogy délután egy pár órára. Mikor megérkeztek már majdnem azzal kezdte, hogy akkor a kislánya is itt alszik mert szeretne. Hát mondom, nem ezt beszéltük meg, én azért nem merem bevállalni. Majd erőszakoskodott, hogy de a kislánya biztos jól ellesz, nem lesz vele semmi gond. Nem akartam megbántani, de mondtam neki, hogy nem szeretném, hogy itt aludjon, még kicsinek tartom ehhez őket.
Na de azóta se változtatott semmit. Azt érzem, hogy rám van ragadva és baromira frusztrál.
Én mindkét oldalt ismerem.. szerintem csak jóban akartak veletek lenni, mert a gyerekek jóban vannak, barátkozna az anyuka, mivel a gyereke kedveli a te gyereked. Tök normális, ha arra mennek, amerre ti, mikor ráérnek. Csak nem egyke az anyuka gyereke? Mi is haza szoktuk kísérni a gyerekem barátját néha, sőt, már vittem haza hozzájuk a gyereket, közös foglalkozásról úgy, hogy nekünk kitérő volt. Örültem, hogy a gyerekem örül, ráértünk, miért ne tettem volna?
Másrészt tudom milyen, amikor nem szeretnél valakivel haverkodni, hozzánk is próbáltak csapódni, de az anyukát nem kedveltem, mert durva volt, egy darabig oké, de aztán elég lett és egyszerűen nem reagáltam többet, mert amikor csak utaltam rá, hogy a gyerekem nem kedveli az övét, akkor azt mondta majd összecsiszolódnak:) Hát én nem akartam.
Szerintem itt még várj kicsit, most képzeld el, hogy a lányok beszélik, hogy menjenek együtt hazafelé(hozzájuk), mert az milyen jó, meg talán a lányod hívta meg ott aludni, de lehet csak félreértették, az is lehet, hogy a te gyereked is félreértette. Ha valóban pofátlan az anyuka, az ki fog derülni egy következő alkalommal. Egyébként én fixen nem hagynék ovist ott a barátnőjénél egy kb idegen nőre, nekem meg pont ez a fura, hogy így felajánlottad, ovis bulikra szülőkkel mennek a gyerekek.. az meg kifejezetten bizarr, hogy valaki ott is altatná a gyerekét, ha beleélné is magát a gyerek, és vállalná a felnőtt, én mondanám, hogy majd ha iskolás lesz(vagy inkább 9 éves).
Szóval ebből a szempontból nekem te is, meg az anyuka is furák vagytok, másrészt a barátkozási szándék nyilvánvaló anyuka részéről, ebben meg semmi fura, pláne, ha egykéje van. A többgyerekesek mintha elfelejtenék milyen, mikor nagy társaságigényű gyerekük van és ők már nem elegek neki, és hazamennek, és akkor "unatkozik" a gyerek. Az enyém kb mindenkivel hazamenne, és szeretné, ha lenne barátja, aki mindig a fenekében van. Más típusú gyerek meg csak elvan egyedül és néha igényel társaságot, az enyém is elvan, de ha lehet választani emberek és egyedül játék között, az embereket választja.
Ha nem akartok haverkodni, meg lehet mondani, hogy "most inkább szeretnénk nyugiban megbeszélni az ovis, fejlesztős dolgokat a gyerekemmel, egyedül sétálnánk haza". A barátságok így alakulnak, kezdeményezni kell, abban meg semmi fura, ha valaki szem előtt tartja a gyereke érdekeit(barátkozna).
Az ottalvós helyzetet pedig látni kellett volna, de nekem fura, mondjuk az is, hogy szülő nélküli bulira hívsz egy ovist.
"Az föl se merült benned, hogy neked kéne lefoglalnod a kislányodat, hogy ne akarjon a nagyokon lógni????"
Hja, könnyű azt mondani. A 3,5 éves lányom végtelen ideig eljátszik velem és/vagy az apjával, de ha a 7,5 éves másodikos bátyjának ott van nálunk a legjobb barátja, akkor fejre is állhatunk, le vagyunk kakkantva ballisztikus ívben, csak a "nagyokhoz" menne. Komolyan, mintha bele lenne zúgva a fiam barátjába, persze tudom, hogy még kicsi ehhez, de teljesen úgy viselkedik. :D A fiúk meg aranyosak amúgy, foglalkoznak vele egy darabig, de hát érthető módon hosszú távon nem játszótárs nekik egy kiscsoportos kislány. Mindent megteszünk ilyenkor, de iszonyatosan nehéz levakarni róluk.
Amúgy én is azt mondom, hogy meg kell húznod a határokat még most, különben egyre pofátlanabb lesz ez a típus sajna.
Mondjuk ez a koncepció azért nem volt nyertes, hogy odahívsz x gyereket akik mind full boldogok és izgatottak, hogy ott alszanak a pizsipartin, de 1db gyereknek haza kell mennie.
Értem a szempontjaidat és tényleg kicsit sok lehetett, hogy erőltetni próbálta, én sem hagynék éjjelre másra egy óvist. Ettől függetlenül pl az ikerszomszéd 3 éves korában áthívta éjjelre a lányomat az ő 4 éveséhez, és itt nagycsoportban már teljesen bevett dolog az óviban.
Amúgy milyen ez a nő, mert arról semmit nem írsz, milyen a társasága, a témák, azokban is nyomul-e?
A gyereked örül ha sétál vele a barátnője?
Teljesen mindegy, milyen a nő, vagy hogyan viselkedik.
Itt egyetlen lényeg van: te nem tudsz nemet mondani. Pont.
Lehetne a világ legrendesebb nője, akár országos barátnéd, ha nem akarsz együtt sétálni, akkor nem fogsz. Ha tündéri, jólnevelt a gyereke, de neked nincs kedved rá a vigyázni, és altatni, hát nem fogod.
Tessék megtanulni nemet mondani! Mi tart tőle vissza?
37.
Ha még emberileg sem szimpi, akkor egyetértek a többiekkel.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!