Mi volt a legkellemetlenebb élményed az óvodában?

Az óvónő felpofozott,mert nem akartam aludni. Csak középsőbe jártam meg nagycsoportba. Egyetlen 1 nap se aludtam. Úgyhogy nem tudom, miért volt meglepődve.

Anyukám is óvónő volt másik oviban. Ki is osztotta az óvónőt rendesen.

Nekem azt hiszem az volt a legkellemetlenebb emlékem, mikor filccel tojást díszítettünk húsvétra. Nekem mai napig béna a kézügyességem, nem tudok rajzolni. Egy nagyon béna barna nyuszit rajzoltam a tojásra. Az óvónő meglátta, és fennhangon becsmérelni kezdte a munkámat, hogy hogyan tudtam ennyire rondát készíteni, és anyukám majd nem meri kitenni, hogy lássák a vendégek, mert szégyelni fogja, és azonnal készítsek másikat. Nézzem meg a mellettem ülő Esztike tojását milyen szép.

Hazavittem a csúnya tojásomat, anyu pedig a bejárati ajtó mellè tette egy kis kosárkába, hogy mindenki lássa, aki vendégségbe jön hozzánk.

Amikor ebéd utan kiküldtek büntetésböl a csoportból es nem tudtam miért.

Arra jött egy dadus és kwrdezte miért ülök itt egyedül. Mondtam nem tudom, de kiküldtek.

Azt mondta megkérdezi. Megkérdezte. Visszajött. Néztem rá es vártam azt hogy megszolal. És nem szólt semmit. Én meg csak néztem néztem őt(nem volt annyi eszem hogy megkérdezzem hogy na mit mondtak?)

Aztan elment

(Igy felnőtt fejjel gondolkodva, lehet azt hitte hazudtam, hogy nem tudtam miert kuldtek ki? Vagy annyira sulyosat követhettem el hogy mondani sem akarta?)

Kis vagy középső csoportos lehettem. Az óvónéni egyfolytában ordított mindenkivel, nem csak velem, így rettegtem tőle. Történt velem valami, ami elszomorított, már fogalmam sincs mi volt, és nem tudtam abbahagyni a sírást, hiába ordítottak rám. Bezártak a mosdós helyiségbe, ahol fogat kellett mosni, hogy majd kiengednek, ha már nem bőgök. Utána rettegtem, hogy ott fognak hagyni, és egy csomó ideig ott ültem zokogva.

Mai napig gyűlölök mások előtt sírni.

Ez kb 1994-95ben lehetett.