Mi volt az a legkellemetlenebb élményed, amit tanárod okozott Neked?
Kb második-harmadik osztályos lehettem. Az állatokról kellett valami prezentációt előadni, természetesen ötös jegyért, csináltam plakátot meg mindent...volt a plakáton pár (akkor) ismeretlen szó, mint "evolúció".
A tanárnő lehordott, hogy hogy lehet ilyen hanyag prezentációt csinálni, azt sem tudom, mi van ráírva a plakátra. Én meg csak ott álltam megszeppenve.
Visszaküldött a helyemre, én pedig elkezdtem csendben sírni, mert sosem szerettem, ha más hallja vagy észreveszi. De egyik osztálytársam észrevett, és szólt a tanárnőnek, hogy "Éva néni, a XY sír!".
Erre jött a válasz, hogy "Hadd sírjon, majd abbahagyja."
Természetesen nem kaptam ötöst.
Ez már közel 10 éve volt (most vagyok 16) de még mindig pontosan emlékszem erre az esetre. Hatásáról úgy konkrétan nem tudok semmit mondani, de pár dologhoz lehet köze, amit most nem írnék le ide.
Pedig mennyivel egyszerűbb lett volna, ha lehordás helyett a tanárnő csak megtanít prezentációt készíteni (ahogy azt első sorban kellett volna...), elmagyarázza, hogy ez miért nem jó.
Általános iskolás énektanárom.
Sajnos a legtöbb dologra nem emlékszem amiket művelt, de napi szinten panaszkodtam rá otthon.
Ő ilyen fura volt. Olyan szinten, hogy egyszer műgyümölcsöket akasztott a nyakába, és úgy ment suliba, és élvezte, ahogy nevetnek rajta.
Na, rendszeresen adott nekünk olyan házit (zenetöriből), hogy hallgassunk meg egy bizonyis klasszikus zenét youtubeon, küldjük el neki a felvételt, és írjuk le, miért pont azt a felvételt választottuk. Én hatodikos gyerekként persze csak belehallgattam a videók elejébe, és elküldtem azt neki, jó'vanazúgy alapon.
És így történt, hogy egyszer elküldtem neki egy szexvideót :DD Nagyon kellemetlen volt, szerencsére nem hozta nyilvánosságra a többiek előtt. De többször alázott már meg, volt hogy üresfejűnek hívott, pedig elvileg én voltam a kedvenc diákja...
Iszonyatosan hülye szavakat tanultunk németórán, én meg ezeket átköltöttem a padtársamnak, és sírtunk a röhögéstől mind a ketten.
Ekkor a tanárnő - nagyon profi pedagógus volt egyébként - azt mondta, hogy menjek ki a folyosóra, és röhögjem ki magam nyugodtan, majd jöjjek vissza ha már fek tudtam dokgozni a hallottakat.
Mondanom sem kell, a folyosón ez már nem sikerült. Sőt, még őszinten el is szégyelltem magamat, amiért zavartam az órát. Hiányzott, hogy a többiekkel tanulhassak - pedig csak két perc telt el.
Az említett tanárnő tényleg egy jó pedagógus volt - csak hogy ellenpélda is legyen - és még csak megalázóan sem hatott a többiek előtt, mert ők is ugyanúgy röhögtek volna, csak ők nem merték :D Még fel is néztek rám, amiért én "bevállaltam".
Szerettem volna, ha egy jó példa is áll itt.
...
A kérdésre válaszolva:
Ellenben volt két olyan tanárnő az iskolaban, aki BORZASZTÓ pedagógus. Ha valaki valamit nem tudott, vagy akarata ellenére elfeledkezett egy házi feladatról - legyen az akár első, és egyetlen alkalommal is, akár az osztály legjobb tanulójától - azt egész órán szívatta, lelkiismeretfurdaláat igyekezett kelteni benne, és ami a legszonorúbb az, hogy KEGYETLENEK voltak - azaz a végletekig elmenő lelki gyötrés nem ért véget, ameddig a 45 perc tartott. Egész idő alatt porig alázták, szégyenítették a gyereket. Erre nincsen mentség egy tanártól.
Aki nem tudott valamit az adott témakörben, azt egész órán kérdeztek, szólongatták. Minden létező dologgak "beszóltak" neki, személyeskedtek vele. "Ne nézd az órát, van még időm.", "Hát ő szegénykém csak ennyit tud.", "Neki ez a szintje.", "Neki ilyen a lelki világa. Ez semmire nem fogja vinni az életben.", "Látod, te még erre sem vagy jó..."
Kedves Zsuzsa néni, kedves Márta néni! Önöknek nem való a pedagógiai "szakma". /"Hivatás"-t nem tudok alkalmazni magyar viszonylatra./
Ez a szitu kicsit vegyes felvágott, mert a tanárom és egy osztálytársam közösen okozták. Lekopogtam, de egy másik dologtól eltekintve (azt már többször leírtam ebben a topikban😅) "csak" ez az egy történt.
Gimiben voltam végzős, ketten csináltunk egy ppt-t, legalábbis hivatalosan. Én megcsináltam a részem, míg a lány, akivel dolgoztam, nem tett bele semmit sem. Amikor kapcsolt, hogy dolgoznia kellene, átküldött egy word doksit, benne pár sor, összeollózott mondattal és pár képpel, de csak a képeket tudtam felhasználni..
Első alkalommal azért nem tudtunk prezentálni, mert a lány még csak bele sem olvasott a ppt-be, pedig a tanár számított az előadásunkra.
Itt kezdődtek a gondok.
Szóval előadtuk máskor, a tanár mindenbe belekötött, semmi sem volt jó, pedig nem egy összecsapott munkáról volt szó. Mondta, hogy tegyünk bele még sokkal több képet. A csajszi azt mondta, hogy majd ő ezt megcsinálja.
Jó, újra be kellett mutatni az egészet, elölről persze, elértünk a képekhez, de ő nem akart róla beszélni. Én kértem, hogy ő adja elő, elvégre ő csinálta, de megmakacsolta magát. Végül legjobb tudásom szerint próbáltam menteni a helyzetet, aminek hatalmas kiabálás lett a vége. Mert, mi az, hogy olyan képeket rakunk bele, amiről semmit sem tudunk, és minden zagyvaságot összehordunk. A nő végig üvöltötte velem az órát, és sokszorosan lejáratott, míg a másik csajhoz szinte hozzá sem szólt. Én kaptam meg mindenért a fejmosást, olyanért is, amihez amúgy közöm nem volt.
Ott álltam kint, egy osztály előtt, totálisan megsemmisülve, pokoli egy érzés volt. Magamért sem tudtam kiállni, a többiektől el sem vártam volna, de a mai napig zavarja az igazságérzetem, hogy nem mertem felszólalni, és hogy a másik csajban annyi tisztesség nem volt, hogy legalább elnézést kérjen az egészért.
(okkal nem írtam le a tárgy nevét, és ha nem baj, nem is szeretném továbbra sem mondani)
"2. Olyan PowerPointos prezentációt kellett volna?"
Dehogy, csak simán plakátra kellett rajzolni, írni.
Általános iskola, 7. osztály. '80-as évek közepe. Férfi osztályfőnök.
Nem tetszett neki, hogy fiú létemre kicsit hosszabb a hajam a (szerinte) kelleténél.
Így egy nap, utolsó óra után erőszakkal levágattatta a többi fiu osztálytársammal (igen, le lettem fogva).
Persze a szüleim igen elképedtek a látványtól, amikor hazamentem. Apám egyből bement az iskolába, és szóvá tette az igazgatónál ezt a cselekedetet. Az igazgató odarendelte az osztályfőnökömet, aki nem is tagadta az esetet. Még vihogott is mellé.
Apámnak nem kellett több, szép csendesen megjegyezte, hogy ennek még bőven lesz folytatása.
Másnap elmesélte az esetet az egyik jó barátjának, aki történetesen a kerületi pártszervezet főtitkára volt.
Az osztályfőnököt még azon a héten kirúgták.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!