Mikor hozzam el az óvodából?

Foglalkoznal inkább a saját eleteddel, gyerekeiddel / gyerekeddel ahelyett, hogy itt vered a nyálad, már bocsi. Egy épkézláb ervet nem hoztál fel arra, hogy miért karosabb 8 orara bevinni a gyereket, mint 4-re. Csak szajkozod uazt a 3 mondatot. Mutass mondjuk erről valami tanulmanyt... Vagy arról, hogy egy óvodás korú gyereknek netán nem tesz jót a saját korosztalya.. várom. Remek lesz olvasgatni. Ma itthon vagyok éppen.

Úgy bírom, hogy itt a legszuperebb anyukaknak a leggyorsabb a reakcioideje. Jah tudjuk, csak szoptatni keltél fel éjjel és amúgy neked szuper életed van, tele kihívással, semmi szükséged arra, hogy éjjel 3kor vadidegeneket gyozkodjel arról, hogy a te gyermeknevelési módszered a legjobb és egyébként egyetlen elfogadhato módszer a világon.. Igen, te otthon vagy X szamu gyerekkel 5 éves korig, egész nap, tiptop a lakás, tévétek nincs, egész nap kezmuveskedtek meg mondokazok, és minden rózsaszín meg csodás. Alvasidoben főzöl, takarítasz számodra az énidő úri mulatság.

A valóságban meg jó ha van egy gyereked aki fél vagy egy év alatti, jó eséllyel sosem volt munkád, eletceloddá vált a kis porontyod nevelgetese. A férjed / párod nem akar másikat, mert egy sárkány lettél az elsőtől is mar. Ez azért van, mert időközben rajottel, hogy az életed sivár és beszűkült, de magadnak sem mered bevallani. Cserébe felvetted a martiranyu köpenyt és meggyőzted magad, hogy te jobb vagy mindenkinél. Megértjük, emberi mivoltodbol fakadóan kell valami sikerélmény, ugye? Hiába kelted bennünk a bűntudatot, semmit nem érsz el. A gyereknek egy élhető megszokott napirend jo. Az a rendszer amivel be tud illeszkedni a társai közé. Majd nézel nagyokat, amikor a te gyereked is nekiáll vinnyogni, hogy hadd aludjon az oviba mert a kisJenoke is ott alszik és hallotta, hogy délután milyen nagyokat játszanak, mielőtt hazaviszik őket. Ekkor fogsz radobbenni, hogy ez a bullshit amit itt tolsz, kicsit sem a gyerekedről szól hanem a te saját önigazolasod. Szívesen.

40. A gyerek szempintjából nem más. Fárasztó egész nap annak is, akinek a szülei dolgoznak, meg annak is, akinek nem. De van, hogy nincs más megoldás. Mert ha a gyerek szívesebben is lenne a szüleivel (a legtöbb gyerek szeret velük lenni) sajnos egy bedőlt lakáshitelt vagy hogy ne legyenek befizetve a számlák, nem lehet kockáztatni.

És igenis van gyerekem, most jön a harmadik. Épp táppenzen vagyok és délig is rommá unom magam, amíg a kisebb hazaér az oviból. Reggel indulás előtt bedobom a mosást, negyed 9-kor hazaérek, kiteregetek. Feldobom az ebédet minden második, harmadik nap, mert nem éri meg naponta főzni, hogy jóformán senki nincs otthon. Összepakolok (rendszeresen takarítunk, így nem kell órákig suvickolni), felmosok, néha keverek az ételen. Legkésőbb 10-re minden kész (ha nem kell főzni, hamarabb). Aztán unatkozom délig, amikor is megyek a kicsiért. Igen, közben a Netflixet nézem, de már igen unalmas. Aztán hazajön, elaltatom és újfent unazkozom fél négyig, amíg felkel és megyünk az iskolába.

Kisbabával sem fárasztóbb. Amíg kicsi, addig szoptatás az egész nap. Közben fekszem mellette és uantkozom.

Ha nagyobb, akkor reggel mikor leadom a két nagyobbat, elmegyünk a játszótérre, az plusz egy óra. Négyig biztos belepusztulnék az uanalomba. Még úgy is hogy sokat játszunk. Mondjuk egy nagyobb gyerek már igényli, hogy egyedül játszhasson.

Nem fogok tanulmányt keresgélni, hiszen te sem linkeltél ide semmit arról, hogy miért is jó, ha a gyerek csak aludni jár a családjához. Mert ha lenne kedvem keresgélni, biztos találnék arra ezer cikket, hogy a nevelés elsődleges színtere a család. Nálunk egyébként ezt az óvoda szmsz-e is tartalmazza. Külön kiemelve, hogy rugalmasak a hiányzások tekintetében, mert a gyerek érdeke, hogy sokat legyen a családjával. De te keress akkor valamit arra, hogy miért jó, ha délután ott lézeng azzal a pár gyerekkel, akiket még nem vittek haza és várja, vajon mikor lesz ő, aki hazamegy.

Az én gyerekeim hiába szerették az óvodát, mindig szaladtak elém, mikor értük mentem. Amikor a kicsinek muszáj volt bölcsibe mennie, szintén. Örömmel jöttek haza. De a lányaim csoportjaiban is azt láttam, hogy kb ünnepnapnak tartották a gyerekek, ha az anyukájuk valamiért ebéd után hazavitte őket. Biztos azért, mert az oviban sokkal jobb nekik.

Arra meg egész biztosan van tanulmány, hogy érzelmileg mennyire nem szuper a gyereknek, hogy anyu otthon babusgatja a kistesót, miközben tőle meg alig várja, hogy szabaduljon és örül, ha nincs otthon. A testvérféltékenység szempontjából biztos nagyon szerencsés dolog ez.

Persze mindenki maga dönti el. Én nem szeretem kevésbé a másik két gyerekemet se, attól mert kisbabám lesz. Terhemre sincsenek. Időt is szívesen töltök velük. Szerencsére ők is velem.

Jól kielemeztél, kár hogy semmit nem találtál el.

Nincs kicsi babám, a gyerekeim 3 és 8 évesek. A nagy mindig hazajött ebéd után, leszarta hogy Jenőke bent aludt, főleg mivel a gondolattól is frászt kapott, hogy aludnia kelljen. Ha volt valami délutáni fakultáció (heti kettőre járt) amire a barátaival szeretett volna járni, akkor visszamentünk 3-ra. Nem miattam, gondolhatod mekkora öröm háromszor menni és sétafikálni kint, amíg a torna vagy ami éppen volt, végetér. Nyilván rólam szólt és nem arról, hogy a gyerek menni szeretett volna.

És az sem talált, hogy sosem dolgoztam. Dolgoztam a nagy előtt, a két gyerek között, sajnos amikor a kicsi kettő lett, akkor is. Most valóban nem dolgozom már három hónapja.

Éjjel sem azért kelek, mert tűkön ülve várom, hogy mit írsz, hanen mert mindenórásan már nem tudok aludni. Neked biztos felhőtlen terhességeid voltak. Nekem sajnos nem.

"De te keress akkor valamit arra, hogy miért jó, ha délután ott lézeng azzal a pár gyerekkel, akiket még nem vittek haza"

Az igen! PÁR (!!!) gyerek marad csak délutánra? Mindenki más ebéd után megy haza? Ilyen qrva jól megy a magyaroknak, hogy anyuka (vagy apuka, tökmindegy, legalább az egyik szülő) sehol nem dolgozik? Vagy mindenhol csak 4 órás munkája van egyiküknek? Vagy mindenki tud otthonról dolgozni? Vagy esetleg egyikük éjjel 4-től dolgozik délig?!

Bakker, hogy én mennyire irigylem ezeket az embereket a standard 8-16 munkaidőmmel + az utazással! De biztos a férjem is, aki meg 2 műszakban dolgozik! Mi már csak ilyen pechesek vagyunk, úgy tűnik, hogy teljes állásban nem engedhetjük meg magunknak, hogy délben elhozzuk a gyereket...

...nyilván szarkazmus volt. Nem tudom, hol hogyan megy, de nálunk alig páran mennek haza ebéd után, eléggé túlzásnak tűnik ez a "pár gyerek lézeng délután" dolog.

"ha lenne kedvem"

Nekem sincs kedvem. De nekem elolvasni sem volt kedvem amit leírtál, de megtisztellek ezzel, ha már te megtiszteltel a válaszoddal.

Szerintem a legnagyobb különbség kettőnk között, hogy nekem 2, neked meg 5 év van a gyerekeid között. Most már az én nagyfiam is 5 lesz, és könnyen elmagyarazom neki, hogy néha türelmesnek kell lennie, mert a kisebb tesót gondozom. (Vagyis.. ezt feltételesen tudom csak kimondani, mert még nem szültem meg a harmadikat, a középsőt még nem kell már pelenkazni vagy ilyesmi)

A másik amit megért, hogy nem előnyös szaladgálni, sikitani, dobalni, labdazni a lakásban, ha a kicsi alszik. Egy 5 éves ezt megérti, mondjuk ha nem is mindig, de általában megérti, míg egy 2-3 éves nem.. de ha meg is értette nem tudott következetesen halkan létezni a kisteso nyugalma erdekeben. Nem is várható el tőle.

Jó esélyed van meglepődni, hogy a 3 éves sem fogja megérteni, de ne legyen igazam.

Nálunk egyébként számos óvoda és bölcsőde van és nyilván kisgyerekes szülőként ismerek sok más kisgyerekes szülőt és ezáltal óvodát is. Őszintén állíthatom, hogy nem pár gyerek lézeng ott delutan, hanem kb a gyerekek 80%a egésznapos. Mi nagyvárosban élünk, es itt általában mindkettő szülő dolgozik és éppen ezért a többség benn kényszerül hagyni a gyerekét. Amíg nem lettem terhes én is dolgoztam és a férjem is dolgozik. Mindketten kotetlenben, de nekem 2 havonta egy hetet ügyeletben kellett toltenem ami azt jelentette, hogy akkor 6-22ig rendelkezésre kellett állni, ha hívnak mennem kell. Mi is mindig úgy csináltuk, hogy a gyerekeink minél kevesebbet legyenek benn. Szóval, egyikünk ment korán és hozta őket haza, a másik ment később és vitte be őket később. Így kb 6 órát voltak benn leggyakrabban, de volt amikor többet sajnos, viszont ezt megszokták és szerették (szeretik is). Az én tapasztalatom, hogy sokkal rosszabbnak tartom azt, hogy egy megszokott helyzetbol kirangassam a gyereket csak azért, hogy elmondhassam azt, hogy én bezzeg hazahozom őket. Főleg nem teszem meg a középsős gyerekemmel, aki amúgy is éppen azt a korszakát éli, hogy a kisebb változások is nagy érzelmi vihart kavarnak nála. Hisztis lesz. Nem tudok vele mit tenni, ez van, Ő nem szereti a valtozast.

Ha teljesen korrektül szeretnék válaszolni a saját terhessegeim alatti állapotom felol, akkor túlságosan személyes lenne a válaszom és nem kívánok elárulni a maganeletembol többet, de annyi nem titok, hogy az első terhességem kb 2/3-ad részét, míg a második terhességem 1/4-ed részét kórházban töltöttem, vagy itthon, szigorú agynyugalomban, fekve, tehát nekem sem volt leányálom, de nem panaszkodom, mert nagyon szerettem (szeretek) terhes lenni.

Az szerintem nem valami érdem, hogy te fakultaciora visszahordod a gyereket. Az én nagyobb gyerekem is jár zeneiskolába és sportolni is kettő helyre. A kicsi meg gyogytornara. Természetesen elhordom ameddig kell, vagy amíg kéri és szeret járni. Ki is várom általában amíg ott van, még akkor is ha nekem (is) sokkal jobb lenne otthon a melegben nézni a tévét ehelyett. A leírásod alapján semmivel sem vagy gondosabb vagy gondatlanabb szülő, mint én. Ugyanúgy torodok a gyerekeimmel, ahogy te is teszed a sajatoddal. Ugyanúgy próbáljuk nekik a legjobbat megadni ahogy ti, és még mindig tartom azt a válaszom amit sok-sok kommentel ezelőtt írtam, hogy szerintem durván korlátolt dolog megítélni a másik anyát amiatt, mert nem viszi haza a gyereket délben. Ettől nem lesz valaki lustanyu. És nem értem továbbra sem, hogy ha neked az a jó, hogy hazaviszed és ettől minden full happy és sunshine nálatok, akkor téged az miért zavar ha én vagy bárki másnal meg úgy full happy a gyerek ha benn aludhat. Komolyan ennyire korlátolt vagy, hogy nem tudod elfogadni, hogy nem mindenkinek az a jó ami nektek? Én tökre lefosom hogy te hazaviszed és amúgy is ha mar a te gyereked nincs is ott délután, akkor mit érdekel téged az, akié meg ottmarad? Amúgy meg mit aggaszt téged a gyerekem lelkivilaga? Netán az én sötét lelkű gyerekem a te csodás gyerekednek árt ezzel? Vagy mi a baj..?

"Összepakolok (rendszeresen takarítunk, így nem kell órákig suvickolni), felmosok, néha keverek az ételen. Legkésőbb 10-re minden kész (ha nem kell főzni, hamarabb). Aztán unatkozom délig, amikor is megyek a kicsiért."

Borzasztóan sajnállak, hogy az a napi program, hogy kitakaritasz meg kevergeted az ebédet. :( Nincsenek barátaid? Hobbid? Bármi?

42es hagy ezek a lustanyák attól boldogok a megszabadulhatnak a gyerekeiktől, és mindenki szemét aki gátolja az otthoni puncibvakargatásban őket.

Tudod kell a Csok, megszülni meg könnyű aztán majd neveli más, mert az már fárasztó. Hogy gondolod már hogy napi 2 óránál többet kel la saját gyerekükkel tölteni akkor leesne az aranygyűrű a lusta kezükről. Aztán itt visítanak ha az óvónőhöz ragaszkodik a gyerek, meg sír ha haza kell menni.

Normális anyák mélyen lenézik az ilyen gyerekgyártó lustanyukat