Van olyan nő, aki szeretne gyereket vállalni, de párkapcsolatra nincsen ideje vagy egyszerűen csak nem szeretne tartósabban senkit párkapcsolatban maga mellé?

20-as

Jó nagy baromságot írtál

de tenyleg 20-as mire alapozod a fantasztikus ideologiad?!

kedves babyszitter! ha olyan elethelyzetben lennek, hogy a sgitseged kene igenybevennem, akkor elvarnam Toled, hogy Te (is) igazgasd a gyerekemet aziranyba, hogy tudja ki az anyukaja, es miert nincs vele eppen! szerinted ez nem kivitelezheto/ tul naiv elkepzeles?

Inkább Te olvass kevesebbet:)) nem tesz jót:))

de eltértünk az eredeti kérdéstől....:)

Az a fő gond, hogy szeretnél ugyan gyereket, de annyi "áldozatot" sem akarsz meghozni érte, már most sem, hogy a legminimálisabb időn felül kiess az imádott munkádból. Más szóval, arra törekszel, hogy a lehető legkesebb időt töltsd majd vele. Gyereket vállalni akkor kell, ha érzed, hogy ő lesz a legfontosabb, mindenek felett. Így fejlődhet lelkileg egészségesen, ezt kell kapnia az anyukájától.

Remélem, hogy vállalod a gyereket és annyira imádni fogod, hogy legalább egy évet otthon maradsz vele, vagy csak négy órában dolgozol, amíg egész pici.

Egyébként az egyedülállóként való gyerekvállalással semmi gondom nincsen. A huszas tudhatná, hogy a ma szülővé váló generációban is milyen sokan egyszülős családban nőttek fel, aszt mégis itt vannak, jól vannak. Szerintem mérföldekkel jobb, mint aki erőszakos, szendélybeteg apa mellett nő föl, pedig ebből se kevés van. És gyerek azért a nők 99%-ának igenis kell, enélkül nyomorulttá válnak, legyenek bármilyen gazdagok is. Van kivétel, én is ismerek ilyet, de nagyon ritka.

A férjemet és a testvérét az anyukàjuk egyedül nevelte fel.

Neki sem volt soha boldog kapcsolata.

Ma a is az egyetlen örömei a felnőtt fiai.

Sok idő kellett, míg megtanultuk helyesen kezelni azt, hogy bizony neki még mindig a gyerekei az élete, annak ellenére, hogy ő nekik már van saját családjuk.