Gyerek örökbefogadása tapasztalat? Mire jutott a gyerek? Egészséges, lelkileg és testileg?

A Bölcső Alapítvány indítója...

[link]

"Budavári Zita, a Bölcső Alapítvány alapítója, két fogadott gyermeket nevel. Véleménye szerint legkésőbb a kamaszkor éveiben egyértelműen kiderül, hogy a gének a dominánsak. Mint fogalmazott, az örökbefogadás előtt optimisták vagyunk, az első években azonban egyre inkább elcsendesedünk és bízunk az 50-50 százalékos elosztásban, a kamaszkor idején pedig már pillarezdülés nélkül tudjuk, a genetika mindent visz."

10-es: igen, a szakirodalom. Csak a közhiedelem meg nem ezt vallja.

Nekem adhd-s mindkét gyerekem, és még a gyerekpszichológusok is ilyeneket mondogatnak nekem folyton, hogy a "gyerek az anyja tükre". Meg "akkor van baj a gyerekkel, ha otthon van baj", meg ilyesmi. Holott én nem tudok már ennél többet tenni a gyerekekért.

Bocsi az offért.

11-es: persze, csak az olyan gyerekeket lehet örökbe fogadni, ahol lemondanak róluk a szülők. Elég szomorú ez a gyerekeknek, hogy a sülő hiába drogos, alkoholista, munkakerülő, mégis az ő jogai erősebbek a gyerekénél.

Az állami gondozott gyerekeket csak nevelőszülőknek adják ki, és a vér szerinti szülőknek van láthatási joguk. Ha nem roma gyereket akarsz, jelenleg kb. 8 évig kell várni, roma gyereket talán kapsz 5 év után.

Ezt tényleg érdemes tudni, mert sok naiv fiatal állítja, hogy jaj, hát tele vannak az árvaházak, fogadjunk örökbe. Sajnos akikkel tele vannak az árvaházak, ők nem örökbe fogadható gyerekek.

14: és még ennél is rosszabb a helyzet, ha csecsemőt szeretne valaki örökbefogadni.

Akik "bentmaradnak" az állami gondoskodásban, és esetleg örökbe adhatóak, azok már bőven 8-10 éven felüliek. Elég reménytelen helyzetben. NAgyon rizikós az örökbefogadásuk.

Felbontható az örökbefogadás

[link]

Nem írtam semmi rosszat, anyukám tapasztalata volt 42 év óvónői munka után.

Sajnos a vér kiütközött,nem lett belőlük jó ember. Pedig magyar családok nevelték őket,nagyon szépen.

Ez így volt,ahogy ide leírtam!!

Nem olvastam minden hozzászólást. Sajnos nem minden nevelés kérdése.

Kolléganőm 9 naposan fogadott örökbe egy kislányt, majd 2 hetesen egy kisfiút. Pár év különbséggel.

A lány már 20 éves, sulit nehezen végezte el, sok fejlesztésre szorult, felmentették több tantárgyból. Nem ért a pénzhez és az időt is csak akkor tudja megmondani, ha digitális órát lát. Aranyos, rendes lány egyébként, de a hozott gének, a terhesség alatt elszenvedettek nem tűnnek csak úgy el.

A fiú egy fokkal jobb képességű. De vele sem egyszerű.

Egyik sem roma.

2 családot ismerek, ahol örökbefogadtak. Mindkét család újszülöttet vitt haza.

A fehér kisfiúval minden rendben volt, most osztályvezető főnővér (nem tudom, hogy mi a férfiak megnevezése ebben a szakmában) egy kórházban.

A másik család egy roma kislányt fogadott örökbe. Ott kb 11-12 éves koráig nem volt gond, nagyon értelmes, okos gyerek volt, a szülei rengeteg foglalkoztak vele. Azután elkezdett lopni, elszökdösni, a szegénytelepről hozták vitték haza a rendőrök. Az anyukája még beíratta középiskolába, de az első napon már nem jelent meg. 15 évesen szülte az első gyerekét. Most 30 éves, 6 vérszerinti gyereke van, mind más apától és még 4 lízingelt gyereke a mostani élettársától.

A szülei sokáig küzdöttek azért, hogy jó útra térítsék, teljesen tönkrementek lelkileg. Végül kitagadták a családból. Az apukája szó szerint belehalt a csatározásba.