Hogyan lehetséges egy örökbefogadott 8 éves lánygyermeket megnevelni, ha már kialakult egy igen rossz személyisége?
A szüleim örökbe fogadtak úgy 3 hónapja egy 2. osztályos kislányt, akivel az elején semmi probléma nem volt; kicsit visszahúzódó, csendesnek látszott. Az fura még most is, hogy az együttélés alatt egyszer sem mosolygott, vagy nevetett.
Aztán a beköltözése után 6 héttel jöttek a bonyodalmak.
Azt leszeretném már az elején szögezni, hogy tudom milyen körülmények között kellett élnie, és hogy kikkel, meg hogy az édesszülei mit műveltek vele. Az árvaház igazgatója szerint verték a szülei még 2 éves korában. Feljelentették a szomszédok, és a kislányt elvette azonnal tőlük a gyámhatóság. 6 évet élt az árvaházban.
Szóval. A kislányt kiközösítették a többi árva egykorú gyerekek (kb. 4-5-en), aki ez ellen bosszút akart állni, csak ilyen kisebb gyerekcsínyeket említettek pl. gyümölccsel össze kente mások ruháit, vagy lelocsolta őket stb. Semmi bántalmazás, vagy nagyobb gond nem történt.
Nálunk kb. április legvége után (munka ünnepekor) bement a szüleim szobájába és egy kiskéssel levágott egy hajtincset anyámról. Konkrétan halálra ijedt anyám (ki nem ijedne meg..), mert húzta kicsit a haját is. Leszidták őt, persze nem úgy, mintha egy saját gyereknél szokás (pl. szobafogság), csak figyelmeztetést kapott, semmi ordibálás.
Ez a lánynak már így nem tetszett, szó szerint vérig sértődött, majd több mint 3 héttel később hétvégén pedig felgyújtotta a kinti háztartási kukát. Még szerencse, hogy nem túlóráztam a munkahelyemen, az égetés után egy-két perccel értem oda, azonnal eloltottam. Kitudja mi történhetett volna, hogy ha nem jövök haza, anyám pedig észre se vette a házban, hogy mi történik kint (igaz egy két percig mit venne észre).
Megkérdeztem, hogy miért csinálta, válasz az volt, hogy "engem senki ne oktasson ki". És elfutott a szobájába.
Hétfőn (4 napra rá) tanakodás után felhívta anyám a gyermekotthon igazgatóját, hogy mit tegyen ebben az esetben, pszichológust javasolt, vagy pedig azt, hogy mondjanak le a gyerekről.
Ekkor a lány bent volt a szobájában, és öngyilkos akart lenni, ki akart ugrani az ablakon az első emeletről. Viszont a szúnyoghálót nem tudta kiszedni az ablakból; csak a sikítást hallottuk, amit valószínűleg mérgében csinált, és azonnal odarohantunk.
Megint a kérdés az volt, hogy "miért?", de a kislány csak ennyit mondott, hogy mi ebből úgyse értünk semmit.
Szó szerint tanácstalanok vagyunk, viszont valóban két lehetőség áll fent; vagy pszichológust fogadunk fel, vagy pedig lemondunk a neveléséről. Röviden és tömören ennyi történt eddig.
Ti mit tennétek a helyünkben? Érdemes lenne tovább foglalkozni a gyerekkel? Az igazgató annyit mondott, hogy ha lemondunk, akkor az árvaház pszichológusa fog vele foglalkozni.
válasza:Hiaba pontoztatok le.
1, Az örökbefogadás után nincs gyám, meg mostohaszülő, csak szulo van.
2, Nincs olyan, hogy "lemondasi szerzodes" . Ha lenne, millió fax apuka írj a alá ilyet, hogy ne kelljen a gyerekkel foglalkozni.
3, A kerdezo meséjében több mas nagyon gyenge kamu van, amit inkább nem sorolnek fel.
válasza: válasza:Foglalkoznak, "barátkoznak" vele a szüleid? Kirándulás, társasjáték, beszélgetve együtt rajzolás, sütisütés, esti mese...? Vagy csak étel, ruha, ajándékok, de egyébként örülnek, hogy már olyan önálló?
És ők már a szülei, nem a mostohái vagy gyámjai. Pl. ugyanúgy fog örökölni, akkor is, ha természetesen valamennyire féltékeny lehetsz, és hát ugyanazok a kötelezettségei a szüleidnek felé, mint feléd (voltak gyerekként).
Ha meghallja (másik szobából vagy a feje felett róla beszélgetve, telefonon panaszkodva), hogy miylennek tartják és azon vacillálnak, visszaadják-e, akkor nem csoda, hogy kiakad. Olvass a Pygmalion-effektusról - ha egy gyereket (vagy felnőttet) a környezete rossznak (vagy bármi más, lehet okos, lusta... stb.) mondd, akkor nagy eséllyel úgy is fog viselkedni.
Ha rosszat csinál, persze kapjon büntetést és ne fejsimit (pont ahogy saját gyerekként, merthogy az), de figyeljenek rá akkor is, ha jó. És ne őt minősítsék se neki, se másnak, hanem amit csinált: pl. nem "kialakult rossz személyiség", aki "mindig" ilyen és "soha" nem olyan. Viszonylag gyakori a temperamentumosabb gyerekeknél, ha egy büntetésen megsértődik vagy hisztizik vagy meggondolatlan dolgot mondd vissza (mint a klasszikus "utállak", "bárcsak ne te lennél az anyukám" vagy más, sokkal felnőttesebb fordulatok, amiket valahol hallott), ha rászólnak. Amit nem kell hamis birkatürelemmel tűrni. De ilyenkor legyen meg egy normál forgatókönyv, hogy ha mindenki lenyugodott, legyen lehetőség arra, hogy átbeszéljétek, hogy bocsánatot kérjen (erre tanítani kell!), és hogy megbocsássatok - és utána tiszta lap. Ezeknél az eseteknél megvolt ez? Ha lenyugodtak a kedélyek, elbeszélgettek vele a szüleid, miért csinálta? Volt lehetősége javítani?
Nem tudom, örökbefogadó szervezeteknél van-e lehetőség ingyenes vagy kedvezményes pszichológusra esetleg, aki specializált lehet, de az iskolában mindenképp lennie kellene ingyenesnek és hát ha "sztk" felnőtteknek van, gyanítom, gyerekeknek is, érdemes a gyermek háziorvosnál rákérdezni. (Ha az anyagiak a probléma.) Nem gáz egy pszichológus, nem fogja minősíteni a szüleid/családot, és a gyerekek szokták élvezni, hogy valaki játszik velük meg beszélget, és csak rájuk figyel. Lehet egy minőségi együtt töltött időként is felfogni minden résztvevő számára - ide értve a testvéreket is.
válasza: válasza:Pár dolgot nem mondtam el...
Ez valójában tavaly történt meg, de valós cselekmények során.
Az örökbefogadott kislány valóban felgyújtotta a kukát, és valóban bement egy késsel a szüleim szobájába.
Megunták.
Én már rég nem lakom a szüleimnél, kb. 4 éve.
A kislányt egyszer se láttam.
A gyermek elkerült tőlük.
Igazából csak 2 hónapot volt náluk.
És ha már őszinteségrohamom van akkor a lányt elvették a szüleimtől.
Nagyon nem voltak felkészülve rá, és ezt egy életre megtanulták.
Hiába ez az igazság.
Nem tudsz te semmiről.
Valójában én azért tettem ki a kérdést, hogy mások mit tettek volna a szüleim helyébe örökbefogadás után.
A lánynak személyiségzavara volt.
De lényegtelen ki mit gondol. Hinni a templomban kell.
válasza: válasza:Kedves Kérdező!
Szerintem neked pszichológusra, vagy még inkább pszichiáterre van szükséged.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!