Miért imádja mindenki a kisgyerekeket, kisbabákat?

De van a gyerekekben rosszindulat :) illetve akik eltanulják otthon, azokban van. És van, akikben nincs, vagy kevesebb. Nincs ilyen, hogy a "gyerekek még tiszták", egy kétéves is úgy tud manipulálni, hogy csak na.

Én nem szeretem "a" gyerekeket, mert nincs ilyen, hogy "a" gyerekek. Ha egy gyerek kedves, érdeklődő, viszonylag udvarias, értelmes, és rokon vagy barát kisgyereke, akkor szívesen megismerkedem vele, és ha jól kijövünk, akkor szeretni fogom. Ha nem, akkor nem. Random gyerekeket nem fogok szeretni, ahogy random felnőtteket sem. A gyerek is ember, csak ezt sokan elfelejtik.

Az meg, hogy sír meg hisztizik, életkori sajátosság. Az nem mindegy, hogy mennyit és miért.

6 éves fiam van, akit imádok.

De nem szeretem a gyerekeket. Nem dédelgetek még rokon babákat sem. Nem bratyizok velük.

Ez még sosem került szóba, sosem kellett ezt "elfogadtatnom". Egyszerűen nem haverkodtam velük, és ennyi. Szerintem te fennhangon utálkozol, ha gyereket látsz, és azért nem érti a környezeted, hogy mi ez a reakció a gyerekekre.

Nem tudnál csak egyszerűen semleges maradni?

Nem kötelező szeretni a gyerekeket. Szülnöd sem kötelező. Sőt! Ilyen felfogással tegyél egy szívességet, és SOHA NE SZÜLJ, mert tönkretennéd a gyerekedet lelkileg.

Én több olyan embert is ismerek, akiket mindig is vert a frász a gyerekektől, aztán amikor sajátjuk született, ahhoz teljesen máshogy álltak hozzá.

Amúgy a babatukmálást én is utálom, hogy kicsit a kérdezővel is empatizáljak. A munkahelyen amikor a képembe nyomják a nemtomki újszülöttjének az ufófejecskéjéről készült képet, akkor a standard válaszom az "aranyos". Ha nagyon ronda, akkor "köszönöm, hogy megmutattad".

Azt próbáltad, hogy amikor dicsekednek, hogy "Izékének már négy szál haja van, hát nem gyönyörű!!" akkor bevetni, hogy "aranyos"? Vagy minősített esetben, hogy "értem"? (amikor fizikailag nem bírod kimondani, hogy aranyos, mert annyira nem az) Ettől is megsértődnek?

Valóban, agyf.szt kapok, ha a fiam vagy a lányom a szokásos dackorszakos hisztijeit nyomja (pedig nem csinálják gyakrak, nem igazán hisztis gyerekek), de elfogadom, mert csodálatos dolog a fejlődés, amikor a semmiből egy emberpalánta fejlődik, aki napi szinten megszámlálhatatlanul sok ingerből hihetetlen tudást rak össze magának. A hiszti, toporzékolás (nyilván normális keretek között) az akarat fejlődése, helye van egy gyermek életében. Ugyanakkor valóban maga a csoda (valóban ennivaló ilyenkor egy kisgyerek), amikor pl. a négy éves kislányom biciklire száll, mert Ő elhatározza, hogy egy délután alatt megtanul pótkerék nelkül bicajozni. Vagy amikor a 6 éves fiam az orrom elé tol egy füzetet, amelybe beleírta, hogy "hengernyomatos (valami) kerítés", mert Ő elcsípte az apja egyik mondatában ezt a hosszú kifejezést, és hibátlanul leírta a maga is ákombákom betűivel úgy, hogy még csak most ősszel kezdi a sulit. Egyszerűen lenyűgöző ez az ösztönös tanulni, fejlődni akarás a gyerekekben, olyan elemi erővel haladnak előre, hogy lebilincsel már az is, ahogy csak figyelem Őket egy-egy tevékenységük közben.

Lehet úgy is élni az életet, hogy rácsodálkozol annak a számtalan szépségére, közöttük egy kisgyermek ragyogó kíváncsi tekintetére. Meg lehet ilyen begyöpösödötten is, nulla nyitottsággal, mint te, kérdező. Persze, biztosan nagyon izgalmas életet élsz, sokat utazol, jókat eszel, mert, mint tudjuk, a gyerek nagyon sok pénzt felemészt. Nekúnk hál'istennek sikerül gyerekekkel együtt is tartalmas életet élni, jókat enni, inni, utazni, csak ezeken felül még rengeteg szeretetet tudunk adni és kapni is. Persze, a kutyáktól is lehet.

Mégis te vagy itt, kérdező, aki arról győzködsz, hogy mi a francnak vállal az ember gyereket, nem mi, gyerekesek kampányolunk a gyerekvállalás mellett minden második kiírt kérdésben.

Újra kérdem. MÉRT MÉSZ ODA??

Mért keresed a társaságukat?

Ha te egy gyerek puszta látványától idézem "rosszul leszel" akkor javaslom kezeltesd magad. Nem kell csípni a gyerekeket, meg szülni sem kell, de ez az indokolatlan gyűlölet a gyerekek felé, amit a hozzád hasonló érez, az már már beteges. Biztos van valami rejtett oka, ennek a frusztrációnak, de hogy minden csak nem egészséges az tuti. Ez áll azokra is akik állatokat kínoznak mert azok meg tőlük vannak "rosszul". Vagy más embereket.

Betegek vagytok, az van.

Jaj kérdező, hát ez ilyen, megszoksz, vagy megszöksz... x)

Nem olvasnám végig a válaszokat, de feltételezem, volt már a sztenderd “haateanyádisígygondolkodottvóna” (oszt’ akkor mi lenne, semmi... x)), meg a “majdmeggoldolodmagad” (őőőnem...) c. észosztás. Ja, meg az elmaradhatatlan, “ha nem folysz szét a padlón egy random kisdedecske látványától, akkor te beteg vagy, és kezeltessed magad” (anyád). Nem írnék hosszas okfejtést erről az - igazából totál normális - érzésről, ellenben ajánlom figyelmedbe facebookon a “Gyermekmentes övezet” c. oldalt, ami nem, nem egyenlő a szadista gyerekgyűlölők gyülekezetével, ellenben tökéletesen átérzi ott mindenki azt, amiről beszélsz - megjegyzem én is csak követem, de lájkolni nem merem, mert tuti, h egypár vérmami ismerősöm kapásból a torkomnak ugrana, amiért nem indul be a tejem random csecsemők látványától...