Másfél éves kislányom kikészít. Mitől lehet?
Agyunkra megy a férjemmel. Nem igazán lehet vele elmenni sehova sem. Csak közeli helyre fagyizni, sétálni egyet ilyesmire gondolok.
15 percig kb elvan utána semmi nem jó, nyavajog, hisztizik, párpercig elvan aztán megint nem.
Otthon talán jobban elvan.
Egyszer azt gondolom hogy bele fogok bolondulni, direkt idegesít. Nem pöccenek elsőre, de nem is ugrok minden nyafogásra, ha hisztizik ugy csinálok mintha nem is látnám mi történik.
De nem mindig megy, néha az őrület szélén vagyok, most fog megszületni a másik kicsi és még van egy kisiskolás is.
Néha meg azt gondolom hogy lehet a fogai, majd ha mind kinnt van jó lesz minden. Meg a meleg biztos. Vagy álmos, de nem tudom egy nap lerakni sehogysem 2x.
Nem tudom miért csinálja, annyira kimerítő hogy az ember kedves és próbálkozik és ezt kapja cserébe!
14-es, lehet, hogy a szerződés kötelezi...
És ha már muszáj, akkor legyen gyorsan letudva...
Azzal semmi baj, ha az idegeidre mennek néha a gyerekeid, de azzal, hogy a tévképzeteidet a gyerekedre vetíted ki és gonosznak állítod ba nagyon durva!
3 éves korig borzasztó őszinték, mivel szinte fogalmuk sincs a világról, nem hogy újszülöttként.
Ha nem tudod felvenni a gyerek ritmusát, az nem a pici hibája!
Javaslom járj terápiàra, mert olyanokért okolod, amikről nem
tehet, ezzel nagyon súlyos károkat okozol neki lelkileg..
Köszi a sok bunkóságot, tisztelet a kivételnek!
Az ember nem azért ír hogy leszólják, építő jellegű tanácsot szeretne.
Egyébként türelmes vagyok és mindent megcsinálok, bárhova elmennék vele, játszóra járunk, kimegyünk, gondolom aki jól leszólt biztos nincs még csak hasonló gonja sem.
Nem az van hogy idegbeteg vagyok, fáradt és lusta.
Nem gonosz a gyerekem, de tudom mit csinál direkt, látom a nézésén is.
Nem azt mondom h direkt nem aludt kicsinek napközbem sem, aki nem érti mi a bajom ne szóljon hozzá.
De azért az sem igaz hogy szegény ártatlak kis gyerekek semmit nem direkt csinálnak (szintén nem az alvásra gondolok).
Hjaj, maximálisan átérzem, amiről írsz. Mi is végigkínlódjuk ezt a fiammal. Babának tündéri volt, aztán ahogy terhes lettem a kicsivel, totál meghülyült. Egyik életveszélyes baromságot műveli a másik után, abszolút nem fogad szót, maximálisan kihasználja a türelmünket, kiszipolyoz, felőröl. A második baba egy igazi bőgőmasina volt. (Amúgy nem, összesen 3-4 órát sírt naponta, de kb.1 óra bömbölés után úgy éreztem, egész nap üvölt) most 4, illetve 2 évesek. Mérföldekkel jobb a helyzet, mint 2 éve. A naggyal az oviban is gondok voltak, elmentünk kivizsgálásra. Nem tudtak diagnózist sem felállítani, mert a gyerek egyáltalán nem működött együtt. A hiperaktivitás biztos. Fennáll a figyelemzavar, finommotorikus ès nagymotorikus kézségek zavara, egyensúly zavar gyanúja is. De ugye ezeket meg sem tudták vizsgálni. Ezzel együtt kaptunk javaslatokat.
Ellenőriztetni kell, hogy a gyerek biztosan jól hall és jól lát-e.
Táplálkozás: cukor és fehérliszt minimalizálása. Ezek hirtelen megdobják a vércukor szintet, felpörög a gyerek, gyagyán viselkedik, aztán hirtelen leesik a cukra, hirtelen elfárad és nyűgös lesz.
Médiafogyasztás: mindenféle képernyőt minimalizálni kell. Ha mesét néz, túl gyorsan váltakoznak a képek, plusz ott a hang. Túl sok egyszerre az információ, nem tudja feldolgozni, zaklatott lesz a gyerek.
Mindennapos játszóterezést javasoltak.
Az otthoni játékokat is drasztikusan csökkentettük. Egyszerre 4 féle játèk van kéznél a 2 gyereknek. Minden más a padláson van. Ha egyszerre túl sok mindenből választhat, nem fog tudni dönteni. Olyankor van az, hogy mindent csak előszed, szétpakol, aztán otthagyja. Végül céltalanul visítva rohangál át a káoszon, és semmi nem jó neki.
Amit még javasoltak, de még nem vettem rá magam az ergoterápia. Ez egy mozgásterápia, segít összehangolni a szem-kéz mozgást. A másik, amihez még nagy levegőt kéne venni, az úgynevezett Frühforderung (nem tudom, mi a magyar megfelelője). Havonta 3szor 2 órára kijön házhoz egy szociális munkás pedagógus, és foglalkozik a gyerekkel, meg további tippeket ad. Mindenképp érdemes lenne segítséget kérned.
Egy másfél éves nagyon nem tud még előte gondolkozni, alig ismeri fel az emberi tetteket, még figyelni sem tudnak annyi időre, hogy manipuláljon valakit..
Nem tudod, mikor mit gondol a gyereked, ez lerítt a kérdésből is, erre mondtam, hogy nincs összhang, nem azért, mert a gyereked számító rosszakaró, hanem azért, mert egy csecsemőt hibáztatsz a viselkedéséért!!
A terápia építő megoldás, hogy végre levehesd a szemüveged és úgy láthasd a gyermeked, ahogy mások látják!
Most kb úgy csinálsz, mint akik belemagyarázzák az időjárásba, hogy isten bünteti őket, pont annyira abszurd, hogy egy csecsemőről feltételezed hogy bármivel direkt ki akar tolni az anyjával!
9 hónapos koráig remélted a változást???
Ez már bőven kiteszi a lelki bántalmazás fogalmát, egy csecsemőtől vártad, hogy változzon a személyisége irányodba, akinek még nincs is..!!!
Kedves kérdező, együttérzek...
Csak olyan ötletem van, hogy kell találni valamit, amit szeret, élvez.
Mit tudom én, most nyár van, lehet pancsolni, pucéron szaladgálni, ilyesmi.
Ötleteljetek, szép kihívás! :)
Az én öcsémről mondta egyszer anyám azt egy átüvöltött éjszaka után, hogy "szerintem ez a gyerek gonosz".
Na, de persze nem. Az öcsém, ahogy nőtt, úgy derült ki, hogy "kocka", makacs, de egyáltalán nem autista, hanem ilyen a személyisége, eléggé extrémen. Amit kitalál, annak úgy kell lenni. Éjszaka csak ölben aludt egy darabig, mikor anyám megelégelte, és visszarakta a kiságyba este 10-kor, hogy most ő akkor is a saját ágyában alszik, a gyerek megüvöltsön, majd abbahagyja - az én öcsém még reggel 6-kor is vinnyogott. Nem hagyta abba egy percre sem. Utána is ilyen volt, semmi, de semmi nem lehetett máshogy, csakis, ahogy ő kitalálta, és persze a család nem alkalmazkodott 100%-ban hozzá, ezért mindennaposak voltak az őrületes hisztik, ugyanis őt erről egyszerűen nem lehetett lenevelni. A mai napig ilyen, programozó lett persze, ott legalább megtalálta a számítását - ha valamit el akar érni, csak a megfelelő kódot kell beírnia :)
Valami trauma ért a szülése körül vagy utána? Valamit nem tudtál még feldolgozni? Érdemes lenne azért pszichológussal is beszélni, mert irreális elvárásaid vannak az ilyen pici gyerekekkel kapcsolatban és ez stresszel téged meg őt is. Ha megszületik a pici, akkor is ő lesz a hibás, mert féltékeny, mert csak a baj van vele? Ne hagyd idáig fajulni a dolgot. Tényleg jót tud tenni, ha megismered az érzelmi világát és kibeszélheted a problémáidat.
Ő még nem manipulál és "direkt" is csak azért ismételget valami idegesítő dolgot, mert teszteli a határokat vagy a figyelmedet szeretné. Ez a dackorszak kezdete. Ha baja van, hisztizik végiggondolom: szomjas, éhes, fáradt? Mert leggyakrabban ilyenkor gurul el a pirulája. Megitatom, etetem és van, hogy ennyitől megnyugszik. Persze meg is ölelgetem. Cukros dolgoktól iszonyúan felpörög nem is igazán kap ilyeneket csak mielőtt játszótérre viszem, mert otthon a lakást is szétszedi egy kis gyümölcsszelet után, lent meg jól jön, ha van energiája a kismotorhoz ;)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!