Vissza jött a vér szerinti anyja, mit tehetek, hogy megértse a helyzetet?

Nem tudok tanacsot adni, a leirtak alapjan en se engednem a biologiai anyjahoz oda a gyerket, remelem, a birosag sem fogja!

Viszont, erdemes lenne, eloszor gyerek nelkul, felkeresned az ovodai pszichologust, hatha o tud mondani valamit, az en fiamnak pl bejott a csoportjaba es figyelte a gyerekem, beszelgetni csak velem beszelgetett.

igen, a pszichológus szerintem is jó ötlet, szerintem itt egymást már nem bírjátok megnyugtatni, mindenesetre én biztos baromira ideges lennék és félnék a helyedben (még ha valahol érzem is hogy alaptalan, nincs a vsz anya olyan helyzetben, hogy onnan bármit is tenni tudjon).

borzasztóan sajnálom szegény bogarat, hogy át kell ezt élnie.

Csodálom, hogy ilyen tettel nemtiltották el örökre a gyereket a biológiai anyjától! Sőt, ilyenkor a jövőbeli gyermekeit is automatice elveszik tőle. Súlyos testi sértés, kiskorú bántalmazása stb, még

börtönbe is kellett volna mennie! Elég valószínűtlen ez a story, de ha igaz akkor ezt normálisan(hosszútávra, véglegesen) csak bírósági úton, egy jó ügyvéddel lehet megoldani.

(Amúgy meg hogyne emlékeznee szegény gyerek, tudatalatt biztosan.)

Pszichológus, és ha anyagilag megtehetitek, egy jó ügyvéd.

Az ilyen kemény szülés utáni depresszióból az orvos, gyógyszerek mellett családi háttér (szerető, megértő férj, szülők ha élnek) nélkül nem tud kijönni senki. Nem vészmadárkodás, de nehogy tervezzen valamit a gyerek ellen.. ha elviheti bírósági határozat mellett, nem biztos, hogy jó vége lesz.

Unokatesómnál 2-3 hónapos volt a kicsi amikor a szülés utáni depresszióval el kezdték kezelni. Hónapokig tartott, ebből több hónapot magán kórházban volt, ahol végül “helyre tették”. Addig a szüleinél volt a baba. Most már 3 éves, úgy néz ki minden rendben van anyukával. Ezért mondtam, hogy ehhez kellett a megfelelő orvos és gyógyszeres terápia, plusz a férje támasza és a tágabb család.

Szerintem elsősorban nem a gyerekkel kellene megértetni a helyzetet, hanem keríteni kéne egy jó ügyvédet... Én a helyetekben nagyon félnék tőle, hogy kárt tesz a gyerekben. Aki efféle mentális zavarokra hajlamos és mellé agresszív, az egy időzített bomba.

Én a helyetekben kikutatnám a legjobb ügyvédet és megpróbálnám elérni, hogy 1) tiltsák el az anyát véglegesen teljesen, arra tekintettel hogy a gyermek pszichés fejlődésére mennyire kártékony már a puszta megjelenése is 2) hozzanak arról ítéletet, hogy a gyerek 18 éves koráig soha többé nincs lehetősége elvinni, csak felügyelettel láthatja, minél kevesebbszer. Ez minden bizonnyal el fogja venni a látogatási kedvet, ha az elsőt nem sikerül elérni. Aztán amikor a gyerek megfelelő korba ér, ő maga is megtagadhatja a látogatást.

Beteg volt, ezért nem lehet átérezni a helyzetét. Én a helyedben sosem mondtam volna a gyereknek, hogy az igazi anyja vagyok, mert az hazugság. Szerintem úgy kellett volna, mint az örökbefogadott gyerekeknél. Megmondani neki, hogy neki 2 anyukája van, az egyiknek a pocakjában nőtt, de ő már nem lakik az apukájával, mert beteg volt. te vagy a nevelőanyukája, te vigyázol rá, nagyon szereted, te neveled, szóval minden olyat te csinálsz, amit egy anyuka szokott. Szerintem simán elfogadta volna, ha ebben nő fel.

Másrészt kiközösítettetek egy beteget? Az én gyerekem nem ismeri az apját, de én tartom az apjával a kapcsolatot, hátha egyszer jobban lesz..

A mentális gond pont olyan, mintha eltörne a lába. Nem tud járni, mert eltört, nem tudja rendesen kimutatni a szeretetét, mert fejben eltört valami. Mindkettőt lehet javítani.

Nem csoda, ha szegény gyerek össze van zvarodva, titokként kezelitek az egészet.

Szép dolog, hogy neveled, de ettől nem leszel az anyja.

Első körben ki kell deríteni, mi van a betegségével, részt vett e valamilyen kezelésen. Második körben erről papírt kell kérni, és követelni, hogy járjon terápiára szakemberhez, amit igazoljon felétek.

Semmiképp se adjátok ki, amíg nincs papírja arról, hogy rendben van, ezt pszichiáter állítsa ki!

Ha az orvos szerint rendben van az anyja, menjetek együtt tanácsadásra, hogy egyforma dolgot mondjatok a gyereknek. Ugyanazt fogja mondani, mint én.. nem kell hazudni, neki 2 anyukája van, és mindkettő szereti, de csak az egyik él vele.

Tisztázzátok a láthatást, kezdetben felügyelettel, utána mehet anélkül is.

Azt kell megérteni, hogy ő nem gonosz, hanem beteg volt, és rá kell jönni, hogy ez elmúlt e..

Megnézném a párodat, irtó jó ember lehet, aki elhanyagolta a gyereke beteg anyját ahelyett, hogy segített volna neki felépülni..

Én a gyerek helyében számonkérném felnőve az apámat, miért nem segített a beteg anyámon..

Ja, igen. Ha valaki bántalmazza a gyerekét, az beteg. Ha megöli, az beszűkült. Pont emiatt a gondolkodás miatt következnek be azok a tragédiák, amiknek áldozatai kivétel nélkül csecsemők, kisgyernekek. Amikor pedig megtörténik, akkor mindenki értetlenkedik,szét teszik a karjukat az emberek, hogy pedig lehetett tudni, hogy veri, szadista, drogos, alkoholista, depressziós, pszichopata, agresszív, stb...

Hát nem! A szülői jogokat igenis meg kell vonni az alkalmatlanoktól. A gyermeket pedig nem szabad kitenni egy traumának, mert a szülő biztos " megváltozott, meggyógyult, már nem olyan"... A gyermek egészséges környezetben való nevelkedésének mindig erősebbnek kell lennie, mint a szülő görcsös akaratának.