Pszichologiailag mi okozhat gátlásokat kisgyerekben? Pl nem mer csúszdázni
Környezetemben amiket látok, ill oviban pl gyereknapon, szinte minden gyerek jofornán ész nélkül veti le magát az ugrálovárban magas falrol, vagy szinte egymással versenyezve csúszdáznak, trambulinon még a fenekükre is huppannak direkt, uszodai medencébe fejeseket ugrálnak, sikítozva nevetnek, ellenben gyermekem pl felmászik a hatalmas csúszdára és közli hogy szerinte tul meredek és nem csuszik le, trambulinon kicsiket ugrál, de az olyanon is amin van biztonsági mellény is, illetve imád lovagolni(rendezvényeken) mégis mindig első felülés előtt mérlegel és vonakodva ül fel.
Most nem olyan vàlaszokra lennék kivancsi hogy biztos ilyen tipus, hanem más szemszögből megközelitve mi okozhat ilyen tartást, gátlásokat benne? Balesete nem volt soha ami sokkolta volna
Esetleg nincs önbizalma?vagy nem bizik bennem, nem hisz nekem amikor mondom pl nyugodtan csussz le, elkaplak?
Szerintem ez a fejlesztés mània àltalàban nem a gyerek érdekében történik,hanem,hogy nehogy megszóljàk őket,mert az ő gyereke még nem tud ezt vagy azt...
Mi pl.úgy csinàljuk,ahogy a #19-es leírta, egyetértek vele.Ha tàrsasàgban elmondom,hogy mi nem jàrunk mondókàzni,lovagolni,Dévényre,babaangolra,TSMTre,babaúszàsra stb.akkor érzem azokat az értetlenkedő és/vagy szúrós pillantàsokat.De nem baj,elbírom.A gyerekek pedig tökéletesen fejlődnek.
Szerintem senki sem mondta, hogy erőltetjük. Sosem mondtam még a fiamnak, hogy most pedig csúszdáni fogsz vagy nem megyünk haza.
Hintázni sem szeret, nem is szokott. Csak annyit mondtam, hogy kizártuk a szervi problémákat. Ezután ugyanúgy nem hintázik, csak már tudom, hogy nem azért, mert valami gond van vele. Emiatt nem vittem fejlesztésre, hogy márpedig azért is hintázni fogsz, mert a többiek is hintáznak.
Nem is értem, miért kell így támadni egymást. Szerintem alapvető, hogy a szülők aggódnak a gyerekükért, és nem azért, mert a szomszéd Jucika már többet tud, mint az övék. Csak azt szeretnénk, hogy ne legyen gondja. Ez talán még nem bűn.
"Szerintem alapvető, hogy a szülők aggódnak a gyerekükért"
Ez egy határig normális. Egy határon túl nem.
Azon természetesen lehet vitatkozni, hogy hol van ez a határ.
Mindenesetre remélem, nem az aggódás szövi be az itt válaszoló szülők gyerekükkel töltött idejét. Mert ha igen, azzal mindenképpen ártanak neki!
Nem, de szerintem ezt csak az mondja, akinek a gyerekével nem volt semmi gond. Akkor én sem aggódnék, ha minden normális, csak nem hintázik. A legtöbb esetben nem ennyiről van szó. De ha valami feltűnő, azzal csak kell foglalkozni.
Ha a gyerek nem tudja kimondani az r betűt, csak elviszed logopédushoz, es nem intézed el annyival, hogy sebaj, a többi megy.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!