Pszichologiailag mi okozhat gátlásokat kisgyerekben? Pl nem mer csúszdázni
Környezetemben amiket látok, ill oviban pl gyereknapon, szinte minden gyerek jofornán ész nélkül veti le magát az ugrálovárban magas falrol, vagy szinte egymással versenyezve csúszdáznak, trambulinon még a fenekükre is huppannak direkt, uszodai medencébe fejeseket ugrálnak, sikítozva nevetnek, ellenben gyermekem pl felmászik a hatalmas csúszdára és közli hogy szerinte tul meredek és nem csuszik le, trambulinon kicsiket ugrál, de az olyanon is amin van biztonsági mellény is, illetve imád lovagolni(rendezvényeken) mégis mindig első felülés előtt mérlegel és vonakodva ül fel.
Most nem olyan vàlaszokra lennék kivancsi hogy biztos ilyen tipus, hanem más szemszögből megközelitve mi okozhat ilyen tartást, gátlásokat benne? Balesete nem volt soha ami sokkolta volna
Esetleg nincs önbizalma?vagy nem bizik bennem, nem hisz nekem amikor mondom pl nyugodtan csussz le, elkaplak?
Nem pszichológiai okokat keresnék mögötte.
Simán okozhatja idegrendszeri éretlenség, egyensúlyzavar... stb.
Egy tsmt terapeuta (gyógytornász) vagy neurológus megmondja.
Mennyi idős?
Mi elvittük tanácsadásra 5 éves lányunkat,mert bár imádott pancsolni az arcára csapodo víztöl félt, merülni sem mert.. semmi okot nem találtunk ami kiválthatta, több uszóedzö és a pszichológus javaslatára nem hagytuk annyiban a dolgot, némi sirás,jo oktato,és motivácio mellett kitartoan vittük uszni, 3. Alkalommal közölte,hogy szeret járni és mára vidáman merül.
A szakember szerint kibillent a vizzel a komfort zonájábol és tölem azt a visszacsatolást kapta,hogy akkor nem kell erőltetni.
Igy azonban,hogy otthagytuk az uszodában a gát megszűnt számára.
A másik pedig a 2 éves 4 hónapos lányom,aki 1 hónapja sírt a trambulin látványától is, egy hónapja pedig napi 1 órát is ugrál benne, játszik..ugy gondolom megérett rá.
Szóval nagyban függ szerintem a korától,illetve a te reakciodtol a dolog
Kérdező!
Az egyik legfontosabb feladata a szülőnek: elfogadnia és szeretnie a gyerekét olyannak, amilyen.
Amiket írtál róla, az nem betegség, nem gátlás. Nincs mit meggyógyítani, nincs mit rendbe hozni.
Az én nagyobbik gyerekem is óvodás. Járunk játszótérre, látok más gyerekeket is. Nem igaz, hogy "szinte minden gyerek jofornán ész nélkül veti le magát az ugrálovárban magas falrol .... stb."!
Vannak ilyen gyerekek is, ők feltűnőek. Az én gyerekem sem ilyen. Nagyon életvidám, de meggondolt mozgású. Sokáig ő sem csúszott le a csúszdán és most is inkább hintázni szeret. Trambulinra szerintem sose vittük. Lovon sem ült. Viszont órákig szívesen eljátszik egymagában, fantasztikus szókincse van, rengeteg mesét, verset, éneket tud és szívesen elő is adja azokat. Őneki ezek az erősségei, mi ezekért dicsérjük.
Ne akarj még a játékból, a szórakozásból is elvárást csinálni, mert csak megutáltatod vele! És csak az önbizalmát teszed tönkre azzal, ha azt érezteted vele, hogy valami baj van vele, ha nem akar vagy nem mer lecsúszni a nagy csúszdán, felülni a ló hátára, trambulinon nagyot ugrani stb.
Miért kellene minden gyereknek cukimuki akkor lennie?Minden embert kedvelni?Minden jàtékot szeretnie?
Nekik is van ízlésük,preferenciàjuk,félelmeik.Miért akarjàtok ràjuk erőltetni,amit nem akarnak?!
Gyomorforgató,amikor egy szülő akàr síràs àràn is ràjuk kényszeríti az akaratàt.
Az enyém pl.nem szereti a hintàt.Na bumm.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!