Normális, ha nem tudok bánni a gyerekekkel?
27 éves nő vagyok. Nincs még saját gyerekem, nem is szeretnék még. Valahogy nem vágyom rá egyelőre.
Viszont más gyerekekkel sem tudtam bánni soha, legyen az rokoné, ismerősé stb. Más lányok, nők teljesen jól el tudnak dajkálni egy kisbabát, vagy játszani egy nagyobb gyerekkel, nekem ez valahogy sosem ment. Türelmem sem nagyon van hozzájuk, meg nem nagyon találom meg a közös hangot velük. Nem azt mondom, hogy nem szeretem a gyerekeket, mert nagyon aranyosak tudnak lenni, csak egyszerűen én nem tudok elszórakozni velük.
Ez amúgy a nőknek ösztönből jön? Lehet, hogy belőlem ez hiányzik, azért is nem vágyom még sajátra. Vajon változni fog ez valaha?
Van itt még olyan, aki hasonlóan áll/állt a gyerekekhez?
Én is. 36N. Nem keresem a gyerekek társaságát, sőt kerülöm őket. Ha néha 1-1 példány közel merészkedik azt arrébb rúgom. Na jó, ez vicc volt.
Nem számít, hogy így érzel, nem foglalkozz vele. Aki ajnározza a kölyköket azok többen vannak, majd ők foglalkoznak velük. Szerencsére nem kötelező szülni, úgyhogy addig nincs min aggódni.
En sem ertek mas gyerekehez, sosem szerettem oket. Idegesitettek. A sajatom akit 28 evesen szultem egesz mas.
Mar bocsi de ez kb olyan mintha azt mondanad hogy mas nő ferjet nem szereted ezert sajatot se akarsz:D
Persze vannak emberek akik alapbol is imadjak a gyerekeket (es ugy altalaban az embereket) de ha te nem ilyen vagy az nem baj. En a mai napig minden mas gyereket idegesitonek talalok. A jatszoteren neha az agyam szetmegy annyira idegesitenek. De a sajatomat imadom.
Majd jön idővel az érzés, de az is lehet, hogy csak a sajátodnál. Ha nem lesz, az sem gond, nem mindenkinek való gyerek, attól nem leszel se kevesebb, se több.
2-es, őszintén érdekel, ha nincs gyereked és nem is akarsz, miért vagy itt a gyk-n a kisgyerekes oldalon?
Én sem voltam soha az a típus,aki ha meglát egy gyereket, olvadozni kezd, gugyog neki stb... Engem egyszerűen nem hoz lázba másnak a gyereke, kivéve a szuk családban lévő gyerekeket, babákat, őket imadom, illetve a sajátunkat, akit most várok. Nincs ezzel baj, mindenki a magáét szeresse.
34 hkm
Én is ilyen vagyok. Soha nem érdekeltek a gyerekek a buszon, vagy bárhol.
Nem zsongok be egy fotótól amin egy kisbaba van... (ellenben ha kiscica van a képen, akkor végem van :D )
De én most várom a sajátomat, akit akartunk és ő más lesz. Mert ő a miénk.
De továbbra sem fogok gügyögni idegen gyerekeknek.
Épp a napokban foglalkoztatott engem is ez a téma. Mikor ültem a védőnőnél és vártam a soromra, miközben több kisgyerekes anyuka is várakozott. És jól elbeszélgettek, meg jól elgagyarásztak egymás babáinak.
Bennem meg hirtelen felötlött a kérdés, hogy csak akkor lehetek jó anya ha minden baba érdekel? És ha rögtön égető vágyat érzek a gügyögéshez?
Aztán rájöttem, hogy butaság.. eleve introvertált személyiség vagyok. De a sajátom az mégis csak a sajátom és az egész más lesz.
Az meg nem jutott eszetekbe, hogy a legtobb ember udvariassagbol banik szepen mas gyerekevel? Kismamakent nem konnyu baratkozni, nyilvan pozitivan kell hozzaallni a mas gyerekehez ha baratokat akarsz. Ha pedig egy anyuka megdicseri a gyereked h milyen okos, szep, nyilvan te is mondasz par kedves szot az overol. A jatszoteren vagy barmilyen kozossegben is jobban jarsz, ha jofej vagy a tobbi gyerekkel.
Amugy meg, hogy kinek valo gyerek es kinek nem....minden felnott,normalis gondolkodasu, stabil parkapcsolatban elo, intelligens, felelosseget vallalni akaro es tudo embernek valo gyerek. Ezek fenyeben aki nem akar, az inkabb azt kerdezze meg magatol, hogy miert nem rendelkezik a fentebb felsorolt tulajdonsagokkal.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!