Nincs lelkiismeret furdalásotok ha nem játszatok eleget a kisgyerekkel?

Szerintem békén kell hagyni egyedül játszódni, és tessék örülni, hogy van idődmagadra.

Nálunk a kicsi 3, a nagy 6 lesz, de jóformán még enni se hagynak: állandóan menni kell mint valami rossz fábrysándor és csinálni a showt. Beszéljen a maci, a nyuszi, a kisautó, menjenek ide, menjenek oda, menjen föl az ágyra, essen le, ő meg jön, megmenti, kihúzza, meggyógyítja.

Hiába a sok játékszer, nem csak hétköznap, de még hétvégén is csak az udvaron játszanak huzamos ideig önállóan, idebenn állandóan nyúznak minket, mi meg már örülünk, ha házimunka után legalább fél órára ránézhetünk a netre, vagy csak néznénk ki a fejünkből. Szoktam is nekik mondani, hogy amikor ilyen kisgyerek voltam nem volt többem 3-4 mecsinél, meg építőkockánál, örültünk, ha rajzolhattunk apánk golyóstollával, mégsem nyúztuk az öregeket, hogy játszanak velünk. Most meg színezők tömkelege, kétféle dominó, annyi plüss mint szemét, a kisautókat lapáttal szedjük össze, és mégis:gyere játszani! Szégyen-nem szégyen:én még a telefonomat is odaadom a nagynak, csak hagyjon békén . :)

Az én lányom nyáron lesz 3 éves. Tapasztalataim szerint ha ő igényli, hogy vele játszak, akkor úgysem hagy mást csinálni :D ő olyan, hogy kedvétől függ, van, hogy kifejezetten jól elvan magában, oéyankor ha odamegyek, még rám is szól, hogy most ne nyúljak bele, hagyjam békén (ő elég rég beszél, szóval igen egyértelműen a tudtomra adja). De ha azt akarja, hogy vele játsszak, akkor ugyanúgy megmondja, hogy anya, gyere velem legózni, olvasni, rajzolni stb., és nem hagyna békén, amíg nem megyek.

Attól én nem érzem magam rosszul, ha láthatóan jól elvan nélkülem, akkor éreznám magam rosszul, ha akarna épp velem játszani, és nem mennék. Az se jó, ha mindenáron körülöttük nyüzsgünk, akkor is, ha nem akarják :)

Bennem inkább sajnálat van.

Amikor kivülről nézem magunkat: anya vasal, gyerek autozik.

És a háttér: igényli nagyon a meséket, mondokákat, elszomoritja ha elénekelt egy dalt, mindig azzal fejezi be, "hát csak ennyi volt", szoval tanulgatni kéne vele joval hosszabbakat, ügyetlenül táncol de annyira szeretné élvezni a zenét latszik rajta es nem tudja mit hogyan, tanitani kéne pár kisgyerekfigurára, kitalálos játéknál kingörccsel gondolkodik, sokkal többet kéne vele fondolkodos játékot játszani, hamarabb fárad el mint társai, tornázgatni kéne vele, stb, de én vasalok és ő autozik. Rengeteg ilyen pillanatot kapok el. Engem nem a lelkiismeret furdal, hanem a szomoruság jár át. Sokkal jobb volt amig nem dolgoztam. Vagyis tökéletes volt, amig nem dolgoztam.

13. Vagyok.

Nem arrol írtam hogy nem foglalkozok vele, persze, vasalás közben is tudok énekelni, hanem hogy nem tudok annyit foglalkozni vele amennyit igényelne, még 50 mondoka, még 20 dal, napi tánc, torna, mozgás, gondolkodos, kreativ játékok, stb ezeket a pénz sem tudja potolni

Dehogy van, ott vagyok vele egy lgtérben, de nagyon élvezem, hogy én írhatok, olvashatok mellette, nem kell 99%-ban mellette ücsörögni és NÉZNI, hogy mit csinál, mer közös játékot nem enged.

Ismerős kisfia ilyen, anya legyen ott minden másodpercben, de ha anya játszani akar vele, már ordít.