5 éves gyerek elrontott nevelését még helyre lehet hozni?
Nem szépítem és nem mentegetem magam, én szúrtam el, a gyerekem a fejemre nőtt, egy kis zsarnok lett belőle. Mivel tudom, hogy én szúrtam el, azok a hozzászólások most nem segítenek, hogy "így jár az, aki.....".
Viszont ha valaki abban tud segíteni, hogy innen hogyan lehet a helyes irányba terelni a dolgokat, annak nagyon hálás lennék.
Még annyit, hogy szeretettel neveltük, tiszteletben tartva őt, de ha valamit helytelenül csinált, sosem hagytuk annyiban, elmondtuk, elmagyaráztuk, hasztalanul. Szándékos rosszaságért volt büntetés, de nem látszott, hogy látná az összefüggést a tettei és a büntetés között. Így van a mai napig. Ütni-verni nyilvánvalóan nem akarom, nem is lenne értelme, pofozkodást ne javasoljatok.
7-es: ez az elmélet. Őt kicsi kora óta minden döntésbe bevontuk, amiben kompetens volt. Pl. abban nyilván nem dönhetett, hogy kell-e reggelizni, de kétféléből mindig választhatott, vagy abban, hogy melyik pulcsit veszi fel, melyik kesztyűt, stb. ez simán két éves kora óta így van. Nem azért uralkodó típus, mert így jön ki benne a sok elfojtás.
vacsi kiborítás: írtam, hogy légből kapott példa arra, hogy olyankor könnyű egyenes következményeket mutatni, és azt is írtam, hogy ő nem ilyeneket csinált, hanem inkább nekem jön, üt, stb. boxpárnánk is volt, de a fiam nem volt olyan udvarias, hogy mindig akkor kapjon dührohamot, amikor a boxpárna a közelben volt, meg mondta is, hogy az nem ugyanaz, mint nekem odasózni:(
Köszönök szépen minden további választ. Igen,a kisfiam ADHD-s, pszichiáter diagnosztizálta, de az óvónők szerint simán csak elevenebb gyerek, akit a következetlen, nem elég szigorú nevelésem hozott erre a szintre. Most már az oviban is vannak problémák, szakértő bizottság is fogja vizsgálni.
Én meg őrlődöm, mert mindvégig tudtam a szívem mélyén, hogy kicsit más, mint a többiek, és sok simlisségének nem volt elég erélyes következménye, mert azt éreztem, nem lenne teljesen igazságos, mert nem 100%-ban tehet róla, hogy kijönnek belőle ezek a rossz dolgok.
Én is azt éreztem, hogy az ütés minta is. Nincs kis ütés és nagy ütés. A kicsinek többszörösen sincs értelme, mert akkor ütöttem is, meg bolondot is csináltam magamból, hiszen a gyerek nem érezte a fájdalmat, amit más érez, amikor ő üt, esetleg kér még egyet az enyhe legyintésből. Az erős ütés meg bántalmazás, végképp nem érem el vele, hogy ne akarjon bántani másokat.
13-as: hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem csaptam rá még sosem, amikor már tényleg minden határon túl ment. Megtörtént, mert voltam már olyan kétségbeesett és tehetetlen, hogy visszaadtam, és olyan is, nagyon durva eseteknél, amikor büntetésből kapott. Ezek számomra a hibáim lajstromát hosszabbítják, és nem tudok kiállni amellett, hogy eredményes és célravezető nevelési módszer az één gyerekemnél, hiszen nem is értem el vele semmi eredményt, illetve annyit, hogy ha ő üt, most már bármikor mondhatja, hogy mi az, hogy nem szabad ütni, amikor én is megütöttem.
Én azt gondolom, hogy egy eleve könnyebben kezelhető gyerek esetében alapos ok esetén egy jól időzített fenekelés vagy tasli nagyon eredményes lehet. Más esetekben meg olaj a tűzre, mint pl. nálunk is.
9-es vagyok. Akkor úgy tűnik, nem véletlen a hasonlóság.
Amit írtál, hogy olaj a tűzre... Hát, én is pont ezt szoktam mondani, amikor valaki azt javasolja, hogy üssem meg. Régebben velem is előfordult, ha nagyon bepipultam, hogy odacsaptam, de pont ellentétes hatást váltott ki, mint amit vártam. Addig csak dühös volt, utána pedig mint egy kis vadállat. Most már eljutottunk oda, hogy jobban tudja türtőztetni magát, elindul felém, dühöng, de nem bánt. Régebben sokáig tartott, mire meg tudott nyugodni, most csak pár percig tart, és bocsánatot is tud kérni. Ezt csak azért írom, hogy lásd, jobb lesz a helyzet idővel, de azért fontos lenne a fejlesztés.
Sokat olvastam erről a "betegségről", és én már nem hibáztatom magam, hogy ilyen lett. Sőt felfedeztem, hogy a családunkban több ADHD gyanús ember is van, tehát a genetikai háttér elég valószínű.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!