Más kisgyerek sem érti néha a mondatokat, magyarázatot 3,5 évesen?

Nem arról van szó, hogy nem érti, hanem nem érdekli. De ez nem jellemhiba, tehát nem irigység, hanem élettani sajátosság, ebben az életkorban még csak az ego van, ami ráadásul nemigen tud késleltetni, kivárni. Ha még körbe kell menni a boltban a kinderért, az neki az elviselhetetlen időtáv, amíg nem tarthatja kezébe az áhított kindert:)

természetesen most kell megtanítani arra, hogy néha várni kell dolgokra, valamint jó példát mutatni minden téren, de semmiképp sem szabad következtetéseket levonni a jelleméről (pl.. irigység), sem az oviról (ott tanulta:) .

Erről eszembe jut egy ovis anyuka, akinek két hetes volt a legkisebb gyereke, amikor az ovis elkezdett otthon agresszíven ütni. Az anyuka szerint azt is az oviban tanulta, fel sem merült benne, hogy teljesen természetes reakció a testvérféltékenység miatt (aztán a gyermekpszichológus elmagyarázta neki).

Az enyém csak februárban lesz 3, de nem volt soha ilyen problémánk. Kinderes szituációt simán megérti, és kivárja, amíg megkapja a beígértet.

Soha nem lötykölne ki semmit szánt szándékkal, mert tudja, hogy az rossz, és idegbajos leszek tőle :) ha nem akarja megosztani a pufiját pl, akkor ad belőle néhányat, aztán próbál inkább lebeszélni, és meggyőzni, hogy ne kérjek többet :D

Én kértem tőle ma egy pici csokit. Egy morzsányit kaptam csak.

Nem irigy szerintem akkor sem, ha idősebb gyerekről lenne szó. Nem muszáj megosztani semmit. Majd, ha jó érzéssel tölti el, hogy más is kap, osztozkodhat. Én sem osztom meg mindig a dolgaimat, pedig felnőtt vagyok. Van, hogy jobban esik betömni az egészet, mert kell és kész.

Megmondom őszintén, én sokszorosa vagyok a 3,5 évnek, de az első magyarázatodat felnőtt fejjel sem teljesen értem. Ha én kinder tojást akarok, akkor mi köze van ennek ahhoz, hogy a bolt másik végében mignon figurás tojások vannak?:)

2) Miért ne értené? Simán csak nem ért vele egyet. Azért nem adta oda az üdítőjét, mert azt tervezte vele, hogy ki fogja locsolni a padlóra:) A ropiból meg azért nem adott, mert magának akarta az egészet. Ez is messze van az irigységtől, felnőttként is idegesít, amikor vki bele akar enni a kajámba.

Jól értem, hogy megsértődtél a 3 éves gyereked viselkedésén és bosszúból nem altattad el?

Úgylátom az "önző, csak ő létezik" korszak nem a korából fakad, hanem genetika.