2-3 éves gyerek a nagyszülőknél egy hétre. Több helyen olvastam, hogy a többség helyteleníti. Miért?

Anyukámék tanyán élnek, nem tudja otthagyni az állatokat napokra.

Én mondjuk a beteg gyereket nem adom ki a kezeim közül. Nekem azt nem engedi a lelkiismeretem :-)

Általában azért, mert rossz a kapcsolatuk a szüleikkel/anyóssal, apóssal. Ezt is meg lehet érteni, mert az egyik barátnőm anyukája feleslegesnek tartotta a négy hónaposnak a tápszert és főzelékkel akarta etetni... Így én sem bíznám rá a gyerekeimet.

De nekem nagyon jó a kapcsolatom a szüleimmel, valamint a párjaikkal is (elváltak kiskoromban), ráadásul az összes nagyszülőm él még, jól is tartják magukat, így náluk is rendszeresen vannak a gyerekek. A két fiúk (3 és 5 évesek) már nyáron vitték nyaralni, többször voltak kirándulni, jövőhéten síelni is mennek, nagyon várják már.

Szeretik a nagyszüleiket, ismerik is őket és nem az van, hogy mi öten vagyunk egy külön család és senki mással nem lehetnek. Én is és a férjem is úgy nőttünk fel, hogy sokat voltunk a nagyszüleinkkel és nem "lepasszolásként" éltük meg, vagy hogy "jaj anya megint itt hagy". A mai napig emlékszek arra, hogy miket csináltunk, mennyit játszottunk és szeretném, ha ezeket a gyerekeink is átélnék.