Hogy van ez a gyereknevelés illetve a nem nevelés mostanában? Érdekelne hogy aki már szülő, mennyi időt tölt a gyermekével, játszik-e vele, neveli-e vagy csak beülteti a tv elé vagy épp mobiltelefont/tabletet ad a kezébe addig is csöndben van?

Divat szapulni a fiatalabb generációt. Az én korosztályom is sokat hallgatta a "bezzeg az én időmben" kezdetű kiselőadást.

Biztosan másabbak a mai gyerekek. Nem lehet őket az 50 évvel ezelőtti normák szerint nevelni, mert teljesen másak az elvárások. Régen az volt "jólnevelt", aki 5 évesen kihajtotta a libákat a mezőre és mire elérte a templomtornyot a nap, hazaterelte őket(ezt egy tanárnőm mesélte, ő volt az a kislány) Ma ezért börtön járna a szülőknek. Persze te nem erre gondoltál, hanem pl a köszönésre, szobatisztaságra... hidd el, tanítják rá a legtöbb gyereket. Biztosan hatékonyabb lenne, ha minden kihagyott csókolom után, elvernék, de nem hiszem hogy egészségesebb.

A technika vívmányait te is használod. A kicsik ebben nőnek fel. Ha megfelelő keretek között használják, semmi gond nincs ezzel. Ültettem már mellé a gyereket, nyugton legyen. Hiába a 100%-os odafigyelés, ha egyedül vagy a gyerekkel. Pl létra tetején állva cserélnél úgy izzót, hogy a 1,5 éves rázza alattad vagy mászik utánnad? Szeparációs szorongás közben egy adag tészta leszűrése? Próbáltad már?

Kevesebb idő jut rájuk sajnos. A gyerek nevelése szerintem nem egy ember feladata, hanem a családé. Apuka messzire dolgozik, hétvégente jár haza vagy késő este, nagyszülök is benne a mókuskerékbe, nem nyugdíjasok, mint a mi időnkben.

Mi is le voltunk ültetve a tv elé, holott én 33 éves vagyok. Nálunk sem volt, hogy "este fél óra mese oszt csókolom".

Gondolom akkor nem ismerném a Kishableányt, a 101 kiskutyát vagy a Vuk-ot stb.

Miért is ne néztünk volna. Anyu hazahozott a napköziből, apu még rá kb. másfél órára végzett a munkában, neki meg főzni kellett, vagy éppen mást csinálni. Ilyenkor bizony,ha nem volt kedvem játszani, akkor mesét néztem. Köszönöm, felnőttem, a szüleimet nagyon szeretem, diplomám is lett és nem keresek rosszul.

Egyszerűen el kell fogadni, hogy a mai generáció egy olyan világban fog felnőni, ahol baromi nagy hátrány fogja érni az életben ha nem értenek ezekhez a technikai "kütyükhöz" már sok iskolában is tabletet adnak a kezübe könyv helyett és hiába hiszed azt, hogy úgyis fogja tudni rögtön használni: nem, az első okostelefonommal baromi béna voltam huszonéves fejjel. Persze a másik véglet sem megoldás, hogy cserébe 0-24ben a telefont nyomkodja, de akit pl a metrón látsz kisgyereket tablettel a kezében honnan tudod, hogy egész nap nála van? Lehet az anyukája azért adta a kezébe, hogy csöndben kibírja mondjuk a végállomásig az utat, mert gyomoridege van attól hogy a hozzád hasonló tökéletesanya rögtön szaranyázna, ha megmukkanna a gyereke.

Hogy a kérdésedre is válaszoljak, én dolgozom napi 8 órát. Amikor hazajön a bölcsiből a 2,5 évesem, amíg jó idő volt a játszóra vittem, amikor rossz otthon játszott egyedül. Nem azért mert én elfeküdtem a kanapén mereszteni a hátsóm, hanem mert ő egyedül szeret játszani. Utálja ha odamegyek és belenyúlok a kis "rendszerébe". De rengeteget énekelek neki mert szeretek és ő is szereti hallgatni, a mondókákat szintén szereti, és kapaszkodj meg: mesét is szokott nézni :) Van hogy 2 napig egyáltalán nem, aztán a 3.nap kéri. Tablet nincs a háztartásban, az okostelefonom meg nem adom neki oda, mert rohadt drága volt és féltem :-D

Velem soha nem játszott anyukám. Hazajött, tette a dolgát. Én meg vagy játszottam a tesómmal vagy egyedül.

Nem mondom, hogy ez volt az ideális, amúgy is elég rossz a viszonyunk, bár nem emiatt, szerintem.

Én igyekszem sokat játszani a gyerekeimmel. Na, anyám szerint meg pont ez a baj, el vannak kényeztetve, nem segítenek semmit, nem önállóak. Igaz, hogy a kisebbik autista, de ez is csak nevelés kérdése, szerinte. Ezzel nincs egyedül, még pszichológusok is állítják a mai napig, hogy az enyhe fokú autizmus az nevelési hiba.

De nagyon-nagyon sokan megszólnak az utcán, a boltban, ha valami hiszti rátör, hogy nem tanítottam meg viselkedni. Én nem kötöm az orrára minden idegennek ezt a dolgot, de azért máskor ha ilyet látsz, el lehet azon gondolkodni, hogy nem biztos, hogy az anyuka hibája.

Nem értem a kérdésben a "mostanában" szót.

Szerinted, amikor régebben volt 8-10 gyerek, ott mennyire neveltek gyereket? Anyukám mesélte, hogy kb. annyira, hogy a gyerekek egymást nevelték, a nagyobb tesók vigyáztak a kicsikre, a szülők meg a földeken dolgoztak. Soha életében nem játszott vele az anyja, kapott enni, volt tiszta ruha, meleg ágy, aztán ennyi.

Szóval ne hidd, hogy régen több figyelem jutott a gyerekekre. Divat most ilyenekkel jönni, hogy miért van ennyi problémás gyerek mostanában de szerintem a baj gyökerét nem itt kell keresni.

Inkább a környezetszennyezés, az élelmiszerek rossz minősége, és a kitolódott gyerekvállalás ideje miatt.

Gyermekintezmeny? Bolcsi? Ovi?

Mihez kell ertenie egy 1-2-3 eves gyereknek aki bekerul egy ilyen intezmenybe?

" A gyerekek nem tudják mi a "nem" fogalma, nem tudnak játszani, nem értik a feltett kérdést, nem tudnak önállóan bármit is megcsinálni...stb"

Itt a sajat gyerekeidre gondolsz? Hany evesek?