Anyósom kisajátította a sógornőm gyerekét és rosszul neveli, félek, hogy az enyémmel is így lesz?
Sógornő gyereke 4 éves, anyósom nyugdíjas így a napjai nagy részét vele tölti, oviba se nagyon jár, mivel anyós szerint otthon jobb neki. Mindent megkap, minden meg van neki engedve, hatalmas károkat csinál (karcolgatja a kocsit, megölte a kisállatokat, betörte a tévét, szétnyírkálta a száradó ruhákat, stb), de soha semmiért nem szól rá. Már ott tart, hogy az anyját utálja mert ő nem enged meg neki mindent, haza sem akar menni.
Pár csúnya szót is tud, mindenkire használja - szerintem nem is tudja mi az - és a mama nem szól rá amikor qrva maminak hívja, vagy az utcán ordít és idegeneket püföl.
Az étkeztetési szokásai se normálisak, folyamatosan tömi a gyereket mert szerinte sovány, mindenért jutalmazza, gumicukor, csoki...
Szinte mindennap kap valami ajándékot - ha megyünk látogatni csüng a nyakunkon, mit hoztunk. Ha másnak van szülinapja neki is nagy értékű ajándék kell amit nem is tud még értékelni. Kölcsönt is vettek már fel játékra, boltban hisztizik, veri magát a földhöz, hogy vegyük meg ezt meg azt. El se megyek már vele sehova, ha lát az út mellett a fa tetején egy barackot ordít, hogy szedjem le neki, mert kell.
Ráadásul a gyerek nevét ő találta ki - nekem is megmondta már, hogy hívják majd a gyerekemet és mit csináljunk, hogy kislány legyen (sógornőé kisfiú), de biztos nem fogom úgy nevezni, a lányának telebeszélheti a fejét, de nekem nem.
Csak ha visszamegyek dolgozni, akkor valószínűleg az én gyerekem is nála fog kikötni rövidebb-hosszabb ideig és nem akarom, hogy így nevelje. Az én anyukám távol lakik, másra nem tudom bízni, ha én nem tudok vele lenni.
válasza: válasza:Ez a sógornőd hülyesége, hogy hagyta idáig fajulni a dolgokat.
Egyszerűen mondj neki nemet (anyósnak), és csak úgy vidd hozzá a gyereket, ha te is ott vagy, és felügyeled.
Szerintem tégy meg mindent, hogy minél ritkábban kelljen rá bízni, csak ha már semmiképpen nem lehet másképp megoldani.
Amúgy adhatod bölcsibe, oviba, nem muszáj neki anyósnál lenni, mert szerinte az jobb a gyereknek.
Te vagy az anyja, majd te eldöntöd, hogy mi a jó neki.
Ne hagyd, hogy mindenbe beleszóljon (pl. a gyerek neve), hiszen ti vagytok a szülei!
válasza: válasza: válasza:Csatlakozom az előttem szólókhoz, ha te nem vagy ilyen szerencsétlen, mint a sógornőd, hogy ilyen szinten lehet neked dirigálni, akkor nem törvényszerű hogy a te gyerekedet is el fogja rontani!
Egyébként az én sógornőm hasonló, az ő nagyobbik gyerekét szinte egy az egyben anyós nevelte, ő az a családra rátelepedős típus, hát én már az elején mikor megszületett a kislányunk, megértettem mindenkivel hogy én (és a párom) fogjuk nevelni a gyereket, nem másnak szültem. 2 évesen bölcsibe irattam, ezerszer jobb természetű és viselkedésű mint a sógornőm fia, aki 9 évesen még köszönni se hajlandó! Pedig nálunk nem ennyire durva az anyós, de ha ilyen lenne akkor még órákra se bíznám rá, nem hogy napi szinten.
válasza: válasza:Nem is engedném a közelébe. Csak a rossz példát látná a gyerek.
A gyerek meg legközelebb kést szúr valakibe, mert nincsenek határok?? Nagyon durva lesz, ha ötévesen ovis lesz.
A sógornőm is szól érte de rengeteget dolgozik mivel egyedül neveli a kicsit (az apa lelépésében szerintem az anyós is benne van), este ér haza, az oviból a mama viszi el a gyereket dél körül. Próbált munkahelyet váltani de nincs sok lehetőség.
Szerencsére a párom is belátja, hogy az anyja félreneveli a gyereket (vele nem tudom mit csinált, ő normális lett, bár mesél dolgokat, gondolom visszatekintve belátta, hogy mi nem volt jó).
Nem tudom, mekkora sértődés lenne belőle, de max. úgy vinném oda, ha más is ott van és felügyel, az én gyerekem nem tömje meg pacallal és szóljon rá, ha kínozza a kutyát. A régi kutyát azért adták oda másnak, mert megharapta a gyereket. Valamiért nem csodálkozom rajta.
válasza: válasza:9. Folyt.
Szóval addigra már megneveled a gyereket annyira, hogy tudni fogja a határokat, és nem rontja el nagyi az unokát.
Nálunk is ez van, ritkán bízom anyősra, mert ő szó szerint mindent megenged neki, és betegesen aggódós.
Tudom, hogy miket csinált a férjemmel gyerekkorában, és meg most is, és nem akarom, hogy az unokáival is ugyanazokat művelje, mégha jószándékkal is.
Igaz, hogy így ritkán van gyerektelen napom, de végülis ezt vállaltam, mikor terhes lettem.
A lényeg, hogy mr az elején huzd meg a határokat.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!