Hogy van ez a gyereknevelés illetve a nem nevelés mostanában? Érdekelne hogy aki már szülő, mennyi időt tölt a gyermekével, játszik-e vele, neveli-e vagy csak beülteti a tv elé vagy épp mobiltelefont/tabletet ad a kezébe addig is csöndben van?

Itt mindenki tökéletes anyuka lesz, majd meglátod. Napi 25 órát foglalkozik vele, mesét olvas, fejlesztőzik, legózik, tornázik, játszóterezik, sétál, különórákra visz, stb. És közben háztartást vezet, főz egészségeseket. Mindezt egyedül.

Csak az a sok renitens, idióta hülyegyerek honnan van, akikkel nap mint nap szembesülni kell a hipermarketekben, utcán, játszótéren, óvodában, iskolában, kórházban...

Nem fogok hazudni! Néz a gyerekem mesét. Nyilván az öt éves, az egy éves, viszont szintén, ha ott van a nappaliban. De! Az ilyen kérdéseknél meg kellene szerintem vizsgálni,hogy kinek milyen életkörülményei vannak, ki engedhet több időt magának, kinek hány gyereke van (mert nem mindegy,hogy mondjuk egy vagy 3-4), kinek kell esetleg otthonról is dolgozni stb.

Továbbá, tudom,hogy nem leszek ezzel népszerű, de úgy gondolom,hogy pl. az ovi vagy netán bölcsi többek között azért is van,hogy valóban játsszon a gyerek. Mondjuk vele egykorúakkal. És azzal,hogy ha hazahozom délután és netán nincs időm egyből két órás várépítést csinálni vele, hanem inkább bekapcsolom neki a Vuk-ot, nem hiszem,hogy megállítom a fejlődésben. És azt sem hiszem,hogy kevésbé fog szeretni, mert nem TUDOK játszani vele napi 2-3 órát.

A tv-t, tablet-et, nem tartom ördögtől valónak. Miért is tartanám? Erről szól a jövő? Ma már a napló is "okos" az iskolában. Inkább azt nézem,hogy mit nézhet. Illetve,hogy ha netán velem nem tud valamiért játszani, akkor egyedül is tudjon, és ne mesét nézzen 5 órán keresztül.

1 éves múlt a lányom.

tudja mi a "nem" szó jelentése (szót is fogad többnyire, van hogy huncutkodik pedzegeti a határokat)

A tv-ben nem köti le egy mese se, semmi csak egy két reklám!

A telefonon nagyon élvezi ha zenét hallgatok, és ő megkaphatja.

Egész nap vele vagyok, és egész napos figyelmet játékot igényel. Maximum 5 percre marad el magának ( azt is akkor ha valami olyat szerez, vagy csinál amit nem szabad)

Ilyenkor van a "GYANÚS EZ A CSEND" dolog.

Már nagyon sokmindent megért, de nem beszél.

már ügyesen a szájába talál a kanállal, almát,kekszet sütit stb egyedül elmajszolja. Egyenlőre ennyit tud egyedül

Bocsi csak elküldte!!!

Ez nagyon sok mindentől függ.

A gyerek jellemétől, és attól h mennyire teheted meg h foglalkozz vele ( van akinek otthonról kell dolgoznia, vagy már dolgoznia kell menni)

a lányom 6 éves.

Ha dolgozom, akkor épphogy hazaesek a fekvésre, olyankor van kb. 30-40perc minőségi időnk, azt nem tv, és tabletezéssel töltjük. Olvasok, ő elmeséli ha volt vmi amit szeretne megosztani velem..ezek nagyon jó, bensőséges fél-1 órák esténként.

Ha nem dolgozom, akkor ebéd után elhozom, ergo 13htól együtt vagyunk. Olyankor játszó, bevásárlás, psta, állatkáknak kajavásárlás együtt, tehát szrtem ez is nevelés, és hasznos, és jó időtöltés.

Du mikor hazaérünk, akkor igenis van hogy tablet, vagy TV, kb. 1-2 órát. Szerintem módjával jó, ha 5 év felett elkezdjük a gyereket ebbe is bevezetni.

Utána kikapcs, és játszik egyedül, vagy ha van időm, akkor babázunk, vagy kézműveskedünk, vagy 'segít' nekem a házimunkába, ilyesmi...és már este is van...

Hétvégén kb 2x1-2órát hagyom elektromos kütyük előtt, de van, hogy együtt játszunk valami számítógépes játékot, vagy nézegetjük a neten, hogy hova utaznánk el, vagy kristályokat, mittudomén, ami mindenkit érdekel...

1 hétvége alatt igyekszük 1 közös progit mindig beiktatni, vagy családi szülinap...a többi időben elvan magának, vagy egyikünk játszózik vele, a másik pihen, házimunkázik..mert képzeld még 1 gyerekkel is olyan fáradtak vagyunk mint a dög, mindketten dologzunk SZERENCSÉRE, utána egyikünk rohan érte, viszi edzésre, tornára, másik intézi a bevásárlást, segítségünk nincs..nem bírunk nonstop vele foglalkozni, szóval igen, előfordul, hogy a kezébe nyomom a telefont, mikor már kb 3 órája beszél egyhuzamban :-D, mert a szülő is ember...

Neked egyébként van gyereked? :)

Mert nekem van, igaz, már nem picik annyira, 8 éves a lány, 13 a fiú.

Most aranyéletünk van, mivel újabb babát várok, és itthon vagyok. De volt ez másképp is: mikor délutános héten az együtt töltött idő kimerül abban, hogy reggelit csinálok nekik és elindulnak a suliba. Ez akkor sem több egy óránál, ha nagyon kiszínezem.

Ennek ellenére még soha nem vágták a fejemhez, hogy neveletlenek lennének. Sőt, a fiam SNI-s, ennek ellenére bármikor elmegyek velük étterembe, színházba, vagy orvoshoz, tudnak viselkedni.

A minőségi együtt töltött időt nem tudja pótolni semmi.

A nevelés pedig nem azonos azzal, hogy órákat építőkockázunk és színezőzünk a gyerekszobában.

A tévét és a telefont sem tudom ördögtől valónak tekinteni.

Pl. a nagyobb a szomszéd városban tanul a gimiben. Nekem is nagyon jó tudni, hogy elérhet, elérhetem, bármi baj van, azonnal kapcsolatba tudunk lépni. Természetesen nem élek álomvilágban, hogy szünetben nem játszik vele, akkor nem merülne le délután kettőre. :)

Nálunk a hangsúly itt is azon van, hogy ellenőrzöm őket. Pl. nézze a tévét, de tudjam, hogy mit, és természetesen nem minden műsor megengedett. De szerintem egy Da Vinci Learning-es barkácsműsortól nem lesznek neveletlenek, és aztán fél délután elmarháskodnak egy pár wc-gurigával meg ragasztóval.

A mobilt is a kezükbe adom. És nem érdekel, ki mit gondol. Múltkor pl. a nőgyógyászhoz mentem, a kislányt is kénytelen voltam vinni, mivel benyalt valami náthát. A rendelőben szerintem mindenki jobban járt, ha ő épp játszott a telefonomon, meg mesét nézett rajta halkan, mintha fél óra után a fejemen mászott volna, mint egy másik anyuka hasonló korú gyereke. Azt meg szerintem ember ne várja el egy 8 évestől, hogy türelmesen kivárja a 2 órás csúszást, mikor a felnőttek is háborognak.

Nem kell tűzzel-vassal irtani a technikai vívmányokat, mint a középkorban, hanem meg kell tanulni okosan használni!

Egyébként érdekes, de pont azt látom a környezetemben, hogy azok a gyerekek nem értik a nem szót, és azok képtelenek viselkedni, akik körül helikopter anyuka van. Egész nap lefoglalja, szórakoztatja, a gyerek körül forog az élet otthon (is), mindent a feneke alá tolnak, és ha nem ugrál körülötte egy felnőtt, vége a világnak. Bármit elkövet, hogy kivívja a nevelő kizárólagos figyelmét.

Persze, nem árt. De van azért egy nagy úr, a Muszáj!

A férjemet anno anyósom 7 hónaposan kellett,hogy bölcsibe adja. Igen, igen, karrier miatt. Ez még nem internátust jelentett. Természetesen játszott a gyerekeivel, csak nem 0-24-ben volt kizárólag anya.

A férjem nagyon szereti anyukáját, aki apósommal együtt biztosítani tudta a jövőjét, hogy jó iskolába járjon, legyen mindig étel az asztalon, stb. Nem látom,hogy a Férjem ettől meghasonlott lélek lenne...