Mit tegyek ha indig azt kapom "emlékezetkiesés" miatt, h mindig az én gyerekem a "rossz", meg az övé nem ilyen, meg másé nem olyan? (rokonság)
akármikor vagyunk akármelyik rokonnal, mindig laikus hasonlítgatásokat és kizárólag rossz véleményezést kapok gyermekemről, aki viszont korának teljesen megfelelően fejlődik és viselkedik.
pl
ugye tudjuk a csecsemők életében eljön az a pont, amikor szeparáció lép fel(kb 8.hó), "idegenre" akár elsírhatja magát, viszont addig mindenki karjában elvan hatalmas nyugalommal. ez utóbbira(hogy kézről kézre adhatták nyugalomban) senki nem emlékezett gyermekem esetében, csak kb 8 hósan, hogy sír pl édesapám kezében(akit ritkán lát) és már példálóznak is másik rokon pici babájával, hogy ő meg nem sír kézben...persze, hiszen a rokonbaba pici baba...és hiába emlékeztetem, hogy de hisz piciként neki sem volt egy hangja sem a karjaiban...marad a gyermekemről a rossz szájíz...
vagy 1,5 évesen mindent kipróbálna, minden érdekli, kálvária vele a vendégség, mert ugye mások nem pakolnak el(nem bababarát hely) és lehet rohangálni a gyerek mellett, hogy ezt sem szabad, azt sem, erre kapom másik rokontól, hogy bezzeg az ő gyereke(jelenleg 4 éves) nem volt ilyen, hanem hol ülve játszott, hol nyugodtan álldogállt, szóval nem emlékszik, hogy egy 1,5 éves egyáltalán nem "hol ül, meg áll" hanem megy ezerrel játszani mindenfelé....
aztán bölcsibe szoktatás miatt felerősödött a szeparáció, anyás, sír utánam.
hát megint kapom, hogy bezzeg az ő gyereke nem volt ilyen, hanem milyen nyitott, barátkozós természet...
nem bírom már, hogy mindig kapom a megjegyzéseket, apró bántásokat, amiket teljesen igazságtalannak, irreálisnak tartok, de még anyaként az is nagyon rosszu esik, hogy a gyermekemben folyamatosan keresik a hibát!
annak örülök csak, hogy nem érti még!!!
mit tehetnék ezek ellen, nem akarom hogy "értelmesebb" korában az unokatesók között mindig ő legyen lehordva mindennek, holott teljesen ártatlan, szerethető gyermek, ahogy minden gyermek.
Sajnos jotanáccsal nem tudok szolgálni, nalunk ugyanez van...:-(
Én eléggé leszűkítettem a rokoni latogatasokat ez miatt, mert azt erzem, hogy nem szeretik a gyerekemet, idegesíti őket,okoskodnak, engem is nagyon bant..
Amit nem szabad: magyarázkodni, mentegetőzni. Közölném h elég ostoba dolog gyerekeket így összehasonlítgatni. Akinek van egy kis érzéke a neveléshez, az ilyet nem tesz. Még azt is hozzátenném,h azok szoktak így viselkedni, akik vmit kompenzálni szeretnének. Pl. tudják hogy a másik gyerek nem olyan okos, ezért jobbra balra fenyezik h milyen nyugis...
Ha azt látják,h te igenis büszke vagy a gyerekedre, kikered magadnak h mással összehasonlítják hátrányára, le fognak szállni rólatok.
pont azt érzem én is amit első írt.
és lehet kompenzálnának, vagy nem tudom, de még arra is kezdik a határokat kitologatni, hogy engem minősítenének rossz anyának.
a magyarázkodás tapasztaltam, valóban semmit nem ér, mintha el se jutna hozzájuk, amiket mondok. a továbbiakban tényleg jobb is, ha mellőzöm.
de álmomban nem gondoltam volna, hogy rokonok között ez fog menni gyerekekről.
Megmondanám, hogy:
Két gyerek sem egyforma, nem kell összehasonlítani.
Az én gyermekem ilyen, így kell elfogadni, szeretni.
De nem is értem, hogy miért veszed magadra. Engedd el a füled mellett, és kész.
Nem egyformák a gyerekek. Akár igaz is lehet, amit a másik gyerekről mondtak, de az mázli.
A gond a "megmondással" van.
Nekem tankönyvi jó gyereket dobott a gép. Másfél múlt, szeparációs szorongása még nem volt, vagy nem vettük észre. Nagyon barátkozós, bárkivel elvan, nyit mások felé.
Bölcsőde tök simán ment, imád oda járni, reggel rongyol be, délután meg örül nekünk. Beszoktatás alatt sem sírt, élvezte az új környzetet. Ő ingerkereső típus, mákom van.
Idegen helyen is jól viselkedik, nem rombol, kicsit "megilletődik", így az érdekes dolgokat egy méterről vizsgálgatja és kérdően néz, hogy lehet-e taperolni.
De ez nem feltétlenül az én érdemem, szerencsénk van vele. Itthon persze már bontogatja a szárnyait és a 8 hónaposan "bevésett" nenyújjáakonnektorba újra elkerült és szinte provokál vele. Dackorszak, majd elmúlik.
Viszont tudom, hogy nem minden gyerek ilyen és nem minden múlik a szülőn.Nettó bunkóság lenne bárkinek beszólni amiatt, mert az ő gyereke félősebb/elevenebb/akármilyenebb.
Kb. annyi értelme lenne, mint azzal kérkedni, hogy bezzeg én tudtam göndör hajat növeszteni, te meg de béna vagy, hogy egyenes és dauerolni kell. Vagy engem is piszkálhatnának, hogy némmá', hófehér bőröm van, bezzeg ő április harmadikára csokibarna, mert lement kétszer a boltba.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!