Hogy viseled, amikor a rokonság nevelni szeretné a gyerekedet?

Mint minden anyuka, rosszul viselem. Nem szeretem, ha helyettünk akarják nevelni, ráadásul a mi gondolkodásmódunkkal, elhatározásunkkal pont ellentétesen.

Anyósommal szokott a legtöbb vitám lenni, nagyon szeretem, intelligens asszony, de ha a gyerekről van szó, mintha teljesen meghülyülne. Az unokának mindent szabad, mert a kicsi az Ő! unokája. Sokszor, sok esetben olyasmit is meg akar engedni, ami már ön és közveszélyes. Hiába papolok nekik, hogy ésszel szeressen, csak azért se.

A másik, amit utálok, amikor meg akarják mondani neki, hogy ne cumizzon (másfél éves, szerintem még nem kell leszoknia), egyen, ne egyen, mit egyen, mit játsszon....

ez szituáció függő,mert én pl. direkt szóltam anyunak,v. a tesómnak hogy ha olyat csinál vagy mond amit nem kéne akkor nyugodtan rá szólhatnak. de annak én sem örülnék ha mindenki minden helyzetben nevelné.

volt,hogy én is rászóltam az egyik rokon kisfiúra,amikor teljes erőből többször is nekilökte a kisautót egy vázának.egy darabig vártam,hogy az anyja majd rá szól,de mivel nem tette,ezért kénytelen voltam én..

Sz@rul! A férjem ki s takony keresztlánya próbál anyáskodni mindenáron a lányunk felett. Rászólok a lányomra, hogy nem szabad, ő direket mondja, hogy de lehet, meg hogy miért??? Mondom neki, hogy hagyja békén a kicsit, had másszon, nem kell órákon(!) át sétáltatni. (Stabilan is jár, de szereti fogni valaki kezét.) A gyerek húzta ki már a kezét, meg le akart ülni, de csak nyúzta. A kicsi meg hisztizett... Pár órát voltak itt, de megmondtam, hogyha még 1x ilyet mer csinálni az a kis pisis, akkor majd én megnevelem, ha az anyja nem tette...

Mással nincs gond, őket már helyre raktam. Náluk a cumi volt a minden, megjelentek a gyerek közelében, és már tépték ki a szájából. Jóhogy ordított utána a kicsi...

Katasztrófák tudnak lenni. :S