Ugye nem vagyok azzal egyedül, hogy soha nem mondanék ilyet a gyerekemnek, hogy "Üss vissza! "? Nyugtassatok meg!
Én inkább azt látom, hogy nem igazán jön át, hogy annyi a bajom, hogy itt sokan azt tanítják a gyereknek, hogy az agresszióra az agresszió a megoldás. Pluszban azt hiszik, hogy abból lesz az áldozat, aki nem akar bosszút állni.
Az, hogy ki hogyan nevelte a gyerekét, sajna igazából egyikünk se tudja majd meg...A gyereknevelés nem olyan, mint egy fizikai kísérlet, nem fogjuk újra megismételni egy kis változtatással, hogy mi lett volna ha X dolgot máshogy csinálunk.
Valahol a középút a megoldás itt is, mint sok más téren szintén.
Én mindig a lehető legszelídebb önvédelmi módszert választom, de a lehető legszelídebb mindig helyzetfüggő, van, h az relatíve erőltejes!
Van, h elég verbálisan lerendezni a dolgot, olyan is van, h jobb pókerarccal, némán, de határozottan odábbállni (tinik és felnőttek esetén fordulhat elő inkább). De pl ha elémlépne valaki, és lendítené a karját, esélyesen megvédem magam, de ez nem feltétlen jelenti azt ,h visszaütök, amíg az felesleges! Hanem magam elé tartom a karom, passzívan védekezek.
De tényleg sok mindentől függ... hogy kisgyermeknek kell-e védenie magát másik kisgyermektől, vagy idősebbekről van-e szó... mi a konkrét szitu, kik a résztvevők benne. Van, hogy kombinált módszer a nyerő: határozott szóváltás a megfelelő módon, majd ha üt, magam elé tartom a karomat, és lehet h ha pl beszámíthatatlan a támadó, akkor ezek után elfutok, mert pl drogossal, részeggel nem biztos, h érdemes bokszmeccsbe belefolyni...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!