Mikor ismerje meg az apját egy gyerek, ha születésnél nem volt jelen és amúgy sincs, de akarna?

volt idő, amikor sajnáltam a gyermekem hogy neki viszont nem adatott meg, hogy apja is legyen, nagyon el voltam keseredve, itt adtak erőt, azzal amit én is tudtam csak el is feljtettem, hogy a mi érzéseink nem a gyerek érzései, ne beszéljem belé a fájdalmat.(azt, hogy szánni lehetne.)

gondolkodtam milyen lenne ha megírnám az apjának képekkel illusztrálva, valami olyasmit, hogy megszülettem, csak apa nem látta, sírtam csak apa nem vigasztalt, nevettem csak apa nem nevetett velem, már tudok puszit adni, csak apának nem adhattam, stb.

de hál ég kijózanítottak, hogy ne járassam le a gyereket ezzel.

szóval nem járattam le.

jelenleg minden úgy alakulna épp(munkahely, költözés, stb)hogy pont örülnék legalább még egy évnek nélküle.

állandóan mardossa a lelkem ez a fránya apa kérdés.

szépen megfogalmaztad utolsó, hogy ne keressek éles határokat. én csak reménykedem, hogy majd, majd ráér még apát megismerni.

terhesen elhagyott, születésnél sem volt jelen és utána sem az újszülött korban.

szóval aktuális lett volna megírni, amit.

de nem tettem, lemondtam róla, elengedtem lélekben, erős voltam és felálltam.

mindennek el fog jönni a maga ideje.

pont, hogy a gyerek érdeke miatt a kérdés is.

jelenleg szeretnék dolgozni és nagyon messze költözni.

amit akadályoz ez az apakérdés.

én szervezzem át a céljaim, az életem/életünk és a jövőt, egy olyan ember miatt aki volt szíves elhagyni a legnagyobb szükségben..?

most olvastam 3-6 év a személyiségfejlődés legmeghatározóbb szakasza

"....

3. Kisgyermekkor (1 – 3 év)

Egy éves kortól hároméves korig tart. Az akaratlagos szabályozás és az autonómia kezdetének az időpontja.

4. Második kisgyermekkor vagy óvodáskor (3 -6/7 év)

Hároméves kortól, hatéves korig tart. A személyiségfejlődés szempontjából kiemelkedő jelentőségű szakasz.

...."

[link]

van időm.

köszi a válazokat