Pszichó a gyerek vagy ez normális?
20 hónapos kislány
elkezdtünk egy zenés foglalkozásra járni.
felnőttek énekelnek, gyerekek táncolnak, tapsikolnak, csörömpölnek... kivéve az enyém, akit semmit nem érdekel (pedig vannak nála kisebbek is)
ha valaki elesik, megüti magát és sírni kezd... na azt viszont imádja... tapsol, mosolyog, mutogat a síró gyerekre, felkacag.
miért csinálja ezt? mindig elmondom, hogy nem szabad, ő is szokott sírni és nem neveti ki senki.
Esetleg tényleg vidd el másféle programokra is, de én azt mondom, ne hanyagold teljesen a zenét, pl otthon énekelj vele/neki sokat, ritmusjátékozzatok stb, már a két perc aktív figyelem is számít, hidd el - és apránként növelhető.
És csak megnyugtatásként írom: dacára annak, hogy a lányom kifejezetten muzikális alkat, a fiamat kicsinek totálisan hidegen hagyta mindenféle zeneiség. Ritmusjátékba, vagy akár csak mondókázásba, vagy ölbéli ringatós mókákba képtelenség volt bevonni, egyedül az esti elalvós szertartásnál volt hajlandó végighallgatni bárminemű éneket. De úgy tűnik valamit mégiscsak szedett magára időközben, mert most van egy 5 éves, zenekedvelő fiam, aki szívesen énekel, és örömét leli a kör- és ritmusjátékokban. a belső hallása is tűrhető (dallambújtatásos játékok stb), és hobbija, hogy átkölti a dalszövegeket :) nagyon jó humora van, sokat bohóckodik, és prímán leutánoz akárkit. ezt két évesen kezdte, egy táncházban csinálta először, amikor a szeme láttára hasalt egy kiadósat az egyik lányka. az enyém úgy röhögött, hogy kicsordult a könnye, aztán előadta ott helyben profin leutánozva az egész nyekkenést, aztán még egyszer, aztán még egyszer, aztán itthon hetekig.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!