Miért nem tanítja egy anyuka a gyerekét arra hogy nem szabad rongálni és szétütni tönkretenni mindent?
Ha egy gyerek nekivágja a falnak a kocsi ajtaját akkor nem lenne célszerű megpróbálni elmagyarázni neki hogy ezt miért nem szabad és hogy legközelebb vigyázzon rá? Ehelyett inkább meg kell simogatni a fejét?
Hát ha nekem gyerekem lenne és rongálna ok nélkül meg stb akkor legalább megpróbálnám elmagyarázni neki hogy mit csinált és miért nem lehet azt és hogy arra legközelebb vigyázni kell...vagy valami ilyesmi nem azt mondtam hogy meg kell ütni.
Pedig tenyleg képesek a gyerekek olyan karokat okozni, amikre nem is gondolnánk. En pont 5 eves voltam, amikor kaviccsal szanaszét karcoltam egy vadonatúj autó motorháztetőjet. Persze engem megbüntettek a szüleim, a mai napig emlékszem ra. De nem tudták volna megelőzni, mert hogy mondjak azt, hogy "kislányom nem szabad autókat kővel karcolgatni", eszükbe sem jutna hogy ilyet képes vagyok csinálni.
Es valószínű az a gyerek még nem fogja fel, hogy ha valami rosszat csinál annak mi lesz a következménye. 5 evesen ezt még nem tudjak. Mint ahogy en sem tudtam, ha kővel osszekaricstolom az autót, akkor azt nem lehet csak ugy eltüntetni, mint a kretat.
Es azt sem lehet tudni, hogy az a gyerek milyen lelkiállapotban van most, mi banthatja, miert viselkedik igy. Lehet hogy az apukája miatt, hogy most "új" apukája van (a te apad) es ez zavarja, nem tudja még feldolgozni ezt. Az anyja meg azert hagy ra mindent, mert tudja hogy most nehéz időket el át, ezert hagy neki mindent. Hidd el, nehéz lehet ez neki, egy új család, új férfi az Anyukaja mellett.
Amúgy en azert csináltam ezt a csúnya dolgot 5 evesen, mert a legjobb barátnőm elköltözött az utcákból, es valami nagyon nagy szomorúság es méreg volt bennem amit igy vezettem le. Hihetetlen, de tenyleg ezert. Az autó a barátnőm apjáe volt. Szóval csak azert irtam le ezt, mert a gyerekek sokszor nem tudjak elmondani az érzéseiket, hanem a tetteiken látszik ha valami baj van.
Most 5 éves a kisfiam, és apuka vagyok. Az elmúlt 5 év tapasztalata számomra az, hogy a gyerekek érzelmi lények, és hiába próbálok az értelmére hatni, vannak dolgok, amiket értelmesen nem tudok elmagyarázni.
Olyan nem lehet mondani neki, hogy vigyázz, nekicsapódik az ajtó a ház falának és a baromi drága szigetelés és vakolat tönkremegy.
De ha "lemész" gyerekbe, és veszel egy kisautót, meg raksz építőkockákból egy házat, és eljátszod a történetet neki, hogy júúúúj de fájt a háznak, amikor a kinyíló ajtó belehasított a ház oldalába - akkor lehet, hogy hamarabb felfogja.
Szóval azt akarom mondani, hogy magyarázva, az értelmére hatni még nehéz. Sok szeretettel, érzelmi oldalról közelítve, játékosan lehet csak elérni, hogy ezeket a dolgokat felfogja. Persze biztosan minden gyerek külön egyéniség, de az enyém az ilyen szituációs játékokra volt a legfogékonyabb.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!