Miért nem tanítja egy anyuka a gyerekét arra hogy nem szabad rongálni és szétütni tönkretenni mindent?

Kezdem azzal, hogy én még olyat nem láttam, hogy a gyerek direkt rosszat tett, anyuka meg megsimogatta a fejét, pedig láttam már ezt-azt. De olyat se láttam még, amit a köv. kommentedben írtál, hogy csavarhúzóval szurkálná a kocsit, anyuka meg simán fizetné a kárt. Szerintem erősen túlzol, mert pl. mi a vihart keres egy 5 évesnél csavarhúzó?!

Azért néhány dolgot leírnék neked:

1. Vannak nyugisabb, szófogadóbb gyerekek, vannak, akikkel otthon szalad csak el a ló, és vannak örökmozgók. Nem feltétlenül nevelés kérdése ez.

2. Amíg nincs gyereked, ne is próbáld megérteni, hogyan működnek. Majd ha lesz, rájössz, hogy nem tudsz elégszer elmondani egy dolgot, mire megtanulja, hogy mit szabad és mit nem. És rengetegszer meglepődsz majd, hogyan juthatott ekkora marhaság a gyerek eszébe.

3. Nem kell mindenért lecseszni a gyereket. Nálunk pl. ha a héten harmadszor ejti el a tányérját, poharát, egyszerűen azért mert szeles és egy kicsit ügyetlen, az első szavam az, hogy "Nincsen semmi baj, kicsim!" Ha mindennel stresszeled, csak rosszabb a helyzet.

Bocs hogy ezt írom, de egy 21 egy éves srác akaratán kívül is sarkíthat. Készséggel elhiszem, hogy vannak náluk hiányosságok. De valahogy nem tudom elképzelni, hogy egy 5 éves gyerek bemegy a garázsba, elvesz egy csavarhúzót, megszurkálja vele valaki kocsiját, anyuka mosolyogva fizet, a gyerek meg csokit kap. Ilyen egyszerűen nincs!

Hogy mit tehetsz egy ilyen gyerekkel. Leginkább semmit, hiszen nem vagy vele állandóan. Max. ha együtt vagytok, találj ki neki valami veled közös elfoglaltságot, mert az ennyi idős kölykök imádnak együtt lógni a nagyokkal.

Közben akár csinálhatsz vele szituációs gyakorlatokat is, és észrevétlenül nevelheted.

Szerintem igaza van a kérdezőnek. Én is sokszor elhűlve hallgatom, ahogy az ismerőseim mosolyogva (szinte büszkén) mesélik, hogy épp mi mindent tett tönkre a kisgyerekük (volt már laptop, lcd tv képernyője stb). A legjobban akkor húztam fel a szemöldököm, amikor részt vettünk egy nyereményjátékon facebookon, és sikerült megnyerni kislányom egyik kedvenc játékából egy db-ot. Ez egy elég drága gyűjthető játék, sokfajta van már neki, nagyon vigyáz rá. Erre egy anyuka kommentelte, hogy milyen igazságtalanság hogy a 2 éves gyereke százával teszi tönkre ezeket a játékokat, állandóan veheti neki az újakat, és még csak nem is nyertek.

Ha az én lányom "százával" tenné tönkre, akkor nem vennék neki és kész (mondjuk elég strapabíró, nem olyan könnyű tönkretenni ezt a játékot).

Az én lányom 4 éves, de már gyerekkora óta meg van nevelve, ilyesmi elő se fordulhatna hogy bármit szándékosan tönkretesz, megjegyzem még véletlenül se. Van két unokatesója, akik hasonló korúak és ha hozzánk jönnek látogatóba tuti, hogy fél órán belül valami eltörik. :-(