Anyukák nyugtassatok meg, ugye nem tettem rosszat hogy elvettem a cumit a lányomtol?

Én is #11-es válaszoló stílusával értek egyet. Nálunk is elértem, hogy maga a gyerek tegye el (tegye le) a cumit. Láttam, hogy egyre kevésbé van szüksége rá. Gyakran beszélgettünk róla. De azt is láttam, hogy a cumizás megnyugtatja, emiatt nem erőltettem. Egy gyerek még nem tudja felnőtt módjára kezelni az indulatait. Tudta, hogy az oviba nem vihetjük a cumit, ezt elmondtam neki. Egy nyári este aztán ő maga jött oda hozzám, az ovi előtt 2 héttel, hogy hova tegyük a cumit, mi legyen vele? Egy szép bonbonierért szaladtam, és azt mondtam, ebbe tegyük.

"Ide teszem a polcodra, és bármikor kinyithatod óvatosan, és megnézheted, hogy még mindig megvan. De használni már ne használjuk, rendben?"

"Igen, rendben van, apa..."

Két hétig minden este megnézte, hogy a cumi megvan-e. Jó éjszakát kívánt neki, és cumi nélkül ment aludni. Aztán kapott egy cica alvókát, és a cumi elfelejtődött.

Körülbelül egy fél év múlva egyszer eszébe jutott, hogy mi lett a cumival. Előkerestem a bonboniert, és kitörő lelkesedéssel és nagy megnyugvással tapasztalta, hogy még mindig megvan. Azóta nincs szó róla...