Minden 3 éves ilyen? Mit tegyek, megőrülünk a lányomtól?
Minden pedagógiám csődöt mondott. Középső gyerek, van egy 9 éves bátyja meg egy 6 hónapos pici. Nála meg tombol a dackorszak!
A nagyfiam is dacolt 2-3 évesen, de tudtuk kezelni. Volt tipikus hiszti, amikor a földre vetette magát, akár nyilvános helyen is, ha nem az volt, amit ő akart, de abba is hagyta, ha látta , hidegen hagy a hiszti. Hamar leszokott róla.
De a lányom teljesen más, lassan 1 éve megy a buli.Kényeskedik, nyávog, nyekereg, mindenre nemet mond, ha rászólunk, ordítva bömböl, mint akit ölnek, pedig soha egy pofont nem kapott még. Ha azt mondjuk valamire, hogy nem, már ordítva sír.
És nem a kistesó születésével kezdődött ez, már előtte is ilyen volt.
Eltűnt az én mosolygó kislányom, minden nap csak szüntelen harcból, nyávogásból, sírásból áll, mindenki kikészül tőle.
Konkrétan ha valamit a fejébe vesz, akkor abból nem tágít.
Írok egy példát:
Egyik este azt mondja, menjünk ki a játszótérre. Mondom neki szépen, már este van, meg tél, hideg ilyenkor nem megyünk a játszótérre. Egyre dühödtebben mondja, hogy de én a játszótérre akarok menni! Folytatom szépen az érvekkel, majd próbálom elterelni a figyelmét, felajánlom menjünk inkább gyurmázni, de nem és nem. Elkezd sírni és egyre jobban bömböl. Már mindenki neki kedveskedik neki, ő meg egyre jobban ordít. Próbáltam otthagyni, hátha magától abbahagyja, de nem hagyja. Végül ha már minden kötél szakad, akkor a férjem bezavarja a szobájába, és rászól, hogy ki nem jöhet onnan, ott sírjon magának, ha akar. Ilyenkor még sír egy kicsit azután abbahagyja, de addigra már mindenki a plafonon van.
Azután a legygyakoribb szituáció, amikor kér valami ételt, mondjuk túrós batyut, ami nincs otthon, mert mindig minden nem lehet otthon. Na ezt sem bírja megérteni, és csak harcolunk ordításig.
Mit lehet tenni? Ki fogja nőni? Vagy én fogok meghülyülni hamarabb?
válasza:Szerintem az elején kéne elfojtani a dolgokat.:
Nem megyünk a játszótérre, mert hideg, sötét tél van. PONT. És ne mondd el még egyszer, mert NEM, és kész. Ha mégegyszer elkezdi, irány a szoba.
Egyébként nekem a lányom 5 éves, már azért jobb, de még most is képes ordítani sokáig. Bár ő szerencsére csak itthon hisztis, az oviban minta gyerek, meg ha megyünk valahová ott sem cirkuszol.
Fojts el csírájában a cirkuszt. Egyszer nem, majd szoba. És kész.
Az a baj, hogy belemész az ő játékába. Nem szabad. Egy határozott nem, nincs itthon, stb. és ha nem érti irány a szoba.
válasza: válasza:Ezt a könyvet ajánlom neked:
Kisfiammal ugyanez volt a gond, nekem is itt ajánlotta valaki a könyvet és tényleg maximálisan megszüntette a problémánkat. Teljesen megváltozott, nyugodtabb otthon a légkör.:)
válasza:Szerintem is minél rövidebb legyen a vita.
Nem megyünk játszótérre. Nem nem nem.
Nincs túrós batyu itthon. Nem, nincs itthon.
Ennyi elég.
Ha elkezd ordítani, próbálhatod azt (Ranschburg Jenő), hogy azt mondod neki, ha így viselkedsz láthatatlan vagy számomra (ettől megijednek általában).
De azért mondd neki, ha így sírsz, akkor is szeretlek.
És persze türelem türelem türelem.
válasza:Csatlakozok az utolsóhoz. Nagyon jó a könyv. Fenti szitukban pl azt mondhatod.
Jajj kicsim. Megértem hogy dühös és csalódott vagy hogy nem mehetünk a játszótérre. Legszívesebben én is oda mennék, de nagyon fáznánk odakint, meg nem is látjuk a játékokat olyan sötét van. Pedig nagyon jó lenne. Gyere inkább építsünk a gyurmából egy játszóteret!"
Lehet hogy nem válik be rögtön, de egy idő után használ.
Túrósbatyu ugyanez.
"Húú! De jó lenne enni egy túrósbatyut! Ha lenne itthon most 100 túrósbatyut is megennék! Holnap el is megyek a boltba és veszek túrósbatyut. Te hányat fogsz kérni? Kettőt? De jó lesz. Nézd csak most találtam a hűtőben finom sonkát! Csináljunk melegszendvicset. Segítesz? stb..."
És még egy nagyon jó tipp a könyvből:
Nálunk álandó gond, hogy szétgórják a ruhát és nem vesznek fel cipőt. Régen ment a lamentálás hogy: "Kislányom már megint nincs rajtad cipő. Elmondtam hogyha nem veszed fel, megfázol! És a kabátod is megint a földön van! Hányszor mondjam el....."
Most ennyit mondok: "HAhó! Látok egy kabátot a földön! NAhát és ezen a gyereken megint nincs cipő" Erre szaladnak elrakják a kabátot, és cipőt húznak. Nem hittem volna, de beválik!
válasza:Az én 3,5 éves fiam is nagyon dacos mostanában. 2,5éves korában kezdte el, és úgy 3éves kora körülre azt mondom, elég jól visszarázódott régi önmagához. De amióta elkezdte a kiscsoportot iszonyúan viselkedik. Sajna egy kicsit gyenge csoportban van, még nem is igazán tudott barátkozni sem, én úgy gondolom hogy tök frusztrált, és feszült az ovi miatt, és velem olyan egy hisztizsák, akarnok, szófogadatlan lett, hogy tisztára falnak megyek tőle. SOsem éreztem ezt a jellegű feszültséget, ha most vele vagyok. Ő is középső gyerek nálunk!
Az apjának szót fogad egyébként!
Hát ezt a könyvet most megszerzem valahonnan és remélem lesz benne pár hasznos tanács! Bízom benne, hogy valahogy átlendülök én is és ő is ezen a mélyponton, mert igazi kudarcnak élem meg a napokat most - úgy érzem anyailag megbuktam...
Én is, kedves utolsó!
A könyvet megszerzem, a tanácsokat köszönöm, igyekszem változtatni a helyzeten.
A férjemnek nagyon tetszik a "drákói szigor", ő mindig mondja, hogy ne magyarázzak annyit, nincs értelme!
Köszi a válaszokat!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!