Hogy legyek tapintatos a 3 éves "maszturbálóval"?

További válaszadást eszközlök, előtte jelzem, a félreértés elkerülése végett, hogy jelenleg azonos százalékon állok az előttem szólóval, de annak beírója nem azonos velem. Mindenesetre hasznos válasznak tartom az övét.

Itt a "Gyakori-portálon" olvastam hónapokkal ezelőtt egy aggódó anyuka kérdését, hogy nyilvánosan, a babakocsiban maszturbál a kislánya, vajon mit tegyen. A jelen kérdéshez kapcsolódik az övét, ezért elmondom, h hagyni kell ilyen esetben is, minden életkorban (természetesen vészhelyzet kivétel, pl utcán eltévedt gyerek amennyiben történetese önkielégít -EZ EGY ÖN-NYUGTATÓ PSZICHÉS MECHANIZMUS, AKÁRCSAK AZ UJJSZOPÁS(!)- , akár nem önkielégít, a feléje autó közeledésére nyilván el kell rántani onnan).

5-6 éves korúval viszont mér meg lehet beszélni szépen, és célszerű megbeszélni, hogy bár szabad, de mások előtt nem illik. Óvodás csoportban a kiscsoportosokat, akár középsősöket (3-4 éveseket) hagyni kell ebben, minden helyzetben, bár a pedagógus köteles megnyugtatni azt ,aki zavarja a többi gyermeket az esetlegesen túl intenzív, túl hangos önkielégíésével (ritka , de van ilyen, kollégától tudok ilyenről), mert a gyermek szorong ilyenkor, és a pedagógus érzelmi közelsége, a gyengédség (különösen az arc cirógatása, ölelgetés) megnyugtathatja a gyermeket.

Kb egy éves korban kezd megjelenni az éntudat, tehát a tudatosság első foka, a saját én különbözőségének felismerése más élőlényektől , pl az anyjától, tárgyaktól, de a 4. életévben jelenik meg először az emberek, élőlények, tárgyak, valamint a saját testének tudatos manipulációja, így a maszturbációjára először 4 évesen tudatos a gyermek, de, mint tudjuk, sokunknak, felnőtteknek csak szórványos emlékeink vannak 6 éves kor előttről, ráadásul a kisiskolás korban a fiúknál minimális gyakoriságra, minimális intenzitásúra csökken az önkielégítés, ezért a fiúknak többségében inkább csak a serdüléstől, az első magömléstől vannak maszturbációs emlékeik, általában, de akadnak, akik akár 4 éves korukról is emlékeznek ilyenre.

A lányoknál lassabban, fokozatosabban alakul ki a saját test felfedezése, viszont ez náluk általában folyamatos, és korábbról is emlékezetes a maguk számára (ugyanakkor fokozottabban érzékenyebb a pszichoszexuális fejlődésük, mivel a nőneműek számára az orgazmus készség tanulandó), emlékezetes tehát korábbról is a lányoknak a maguk számára, kivéve, ha megzavarták őket ebben, utóbbi -ha erőteljesen megzavarja valami, valaki, pláne ha ebben megszégyenítik, "rendre intik", hogy ne tegye- tehát utóbbi viszont nagyon káros a pszichoszexuális fejlődésre nézve. (Apróbb akadályok természetesen többnyire semleges hatásúak erre nézve is.)

Adott negatív esemény is megzavarhatja ebben, egy autóbaleset elszenvedésétől, vagy puszta látványától, bármi fokozott ijedtségtől önkielégítés közben, egészen a gyermekmolesztálás mint traumatikus tényező elszenvedéséig széles skálán sok minden ilyen esemény a lehetséges oka, hogy sérül a pszichoszexuális fejlődés, és abbamarad az önkielégítés, vagy adott esetben túlzott mértékűvé válik, ami esetén annak okát kell kezelni, és NEM gátolni az önkielégítésben a gyermeket, ilyen esetben sem, lehetőleg. A figyelemelterelés se jó megoldás, bár káros hatása enyhébb szokott lenni, viszont ezáltal kondicionálva lesz a gyermek abban, h az önkielégítésről "le kell szoknia", az "nem fontos", holott nagyon is fontos tényező a fejlődéséhez.

A mozgás mint olyan -futkározás, lehetőleg a szabadban, friss levegőn, ugrálás, mászás, forgás, hintázás, lógás, stb- ,mely kifejezetten transzfer, tehát áttevő hatású fejlődési tényező mellett a fejlődés egy másik alapvető , nagyon fontos folyamata a saját test felfedezése, megélése. Utóbbi az én-tudatfejlődésének is része, és az örömök, a bizalom kiépülésének is szerves része mint folyamat.

* "mely kifejezetten transzfer, tehát áttevő hatású fejlődési tényező mellett a fejlődés egy másik alapvető"

->

É R T S D : sokoldalúan hat a fejlődésre a mozgás is, különösen az értelmi, és az érzelmi fejlődés alapja!

(Nem csak a testi fejlődést támogatja a mozgás mint olyan.)

(Lehetőleg oxigéndús környezetben, friss levegőn, másodsorban szellőztetett helyiségben).

Más részt a saját test felfedezése hat még jelentősen az értelmi-, érzelmi és testi fejlődésre is, alapvető szinten.