Szerintetek megfelelő módon fegyelmeztem és büntettem a 18 hónapos kisfiam?

Ma ebédnél elkezdett rosszalkodni, kipocsolta a meggyszószt a tányérjából, majd egy laza mozdulattal kiborította az etetőtálcájára a maradék ételt. Amíg pocsolt, minden alkalommal higgadtan, de határozottan megfogtam a kezét, és rászóltam, hogy ezt nem szabad. Amikor kiborította, úgy gondoltam, hogy na, itt végetért számára az ebéd: határozottan kikaptam az etetőszékéből, megmosdattam, és beküldtem a szobájába, a szobaajtót pedig becsuktam. Csak addig tartottam bent, amíg feltakarítottam, kb. 5 perc. Ő addig üvöltött, toporzékolt bent, majd egyszercsak elhallgatott. Ekkor bementem, a fiam pedig állt a szoba közepén kezében a játékgitárjával, taknya-nyála egybefolyt, szipogott, de már nem sírt. Leültem szemben Vele, magam elé tartottam, és elmagyaráztam, hogy miért csuktam be a szobájába. Végig a szemembe nézett, nem sírt, majd a végén hosszan megölelt. Utána könnyen fogat mostunk /mindig ellenkezni szokott/, és 2 perc alatt elaludt.

Nem kiabáltam Vele, nem is ütöttem vagy szorítottam meg egyáltalán. Nem szoktam kiabálni, mert az szerintem a tehetetlenség jele /nem azt mondom, hogy sosem szakadhat el a cérna, de kiabálással nem akarok fegyelmezni/, a testi fenyítésnek pedig minden formáját elutasítom.

Mivel ez volt az első ilyen eset, kíváncsi lennék gyakorló anyukák tapasztalataira, módszereire, észrevételeire. A negatív kritikát is szívesen fogadom, hiszen úgyis számtalan eset lesz, amikor fegyelmeznem kell majd a gyerekemet, csak legyenek normális hangvételűek azok a kritikák, et szeretném kérni.

Köszönöm, ha írtok.